Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. augusztus. 18. 15:25
MTI
Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 18. 15:10
Gazdaság
Évente több mint 70 milliárd forint hálapénzt nyel el az egészségügy
A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein jobb ellátásban bízva - derült ki a Patika Egészségpénztár és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársaival közösen készített felméréséből.
A 2200 ember megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy kórházakban adták a legtöbb hálapénzt, a legkevesebbet a gyógyszertárban "hálálkodtak" az emberek. A kutatók megjegyzik, hogy a patikai hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalább is ők többet fordítanak ilyen célra.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás az összegeket nézve, de átlagosan 28 500 forintot adtak az emberek kórházban. A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás az összegeket nézve, de átlagosan 28 500 forintot adtak az emberek kórházban. A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
