Miért nem támogatják Magyarországon a passzívházakat?
Amíg a magyar állam – a gázár támogatáson keresztül – a lakossági energiafogyasztást támogatja tömegesen, szemben a lakossági energia megtakarítással, addig nincs valódi esély a passzívházak elterjedésére. Holott nemzetgazdaságilag jobban megérné az energia hatékony hazai építőipart támogatni, semmint a külföldi kézben lévő energiaszektort – mondja Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke.
Jelenleg Magyarországon a gáz ára a nyugat-európai árszínvonal körülbelül 75 százalékánál tart. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Európa jelenleg 25 százalékkal olcsóbban kapja a földgázt, mint amennyiért a világ többi része, akkor egyértelmű, hogy milyen árnövekedéssel számolhatunk már akár rövid- és középtávon is. Ezért Európában az energiagazdálkodás kérdése eldőlni látszik: a legtöbb ország hamarosan átáll az energetikai szempontból hatékonyabb építészetre, vagyis a passzívházak tömeges építésére. A világban jelenleg 17 ezer passzívház található, ebből Németországban van a legtöbb, 12 500 épület. Az egy főre jutó passzívházak számában ugyanakkor Ausztria vezet, mintegy 3 500 darabbal.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.