Kormányközeli források havi ötszáz árverezésről tudnak, amelyek nemcsak ingatlanfedezetű, devizaalapú hitelekhez kapcsolódnak, hanem egyéb tartozások behajtásához is. Civil fogyasztóvédők jóval többre, heti több ezerre becsülik az ingatlanárverések számát.

A kilakoltatások többnyire nem a bankok számlájára írhatók a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatása szerint, hanem banki refinanszírozással dolgozó, jelzálog-hitelezésre szakosodott pénzügyi vállalkozásokéra, amelyek hitelközvetítők révén toborozták az ügyfeleket. A PSZÁF által felgöngyölített szisztéma szerint a hitelközvetítők eleve két csoportba sorolták a hitelért folyamodókat: a jókat a bankokhoz, a rossz hitelképességűeket pedig a pénzügyi vállalkozásokhoz közvetítették. Utóbbiak pedig olyan hitelszerződést írattak alá a kuncsaftokkal, amelyekben nemfizetés esetére vételi opciót kötöttek ki az ingatlanra. A háttérben feketepénzekkel finanszírozott befektetői köröket sejtenek, amelyek azonnal megveszik a féláron kínált lakásokat. Három-négy csoport több száz adóssal járhat el ezen a módon, ha bedőlnek a hitelek – értesült a HVG. Ez a bűnügy, amely az utóbbi évek túlzott hitelezési hajszájával kapcsolható össze, ugyanakkor a PSZÁF felelősségét is felveti, az ellenőrizetlenül burjánzó hitelközvetítés miatt.

Az adósok mind kilátástalanabb helyzete és a kockázatokban a jelek szerint osztozni nem kívánó banki magatartás miatt lépett akcióba Bajnai Gordon miniszterelnök, aki önmérsékletre próbálta bírni a pénzintézeteket. Azon túl, hogy átdolgozzák a bankok által tudatosan félreértelmezett előírásokat, bevezetik a tisztességes banki magatartás kódexét, amelynek betartását a fogyasztóvédelmi szerepében megerősített PSZÁF ellenőrizné úgy, hogy a renitensekre akár több száz millió forintos bírságot is kiszabhatna. Az ördög persze a részletekben rejlik, illetve abban, hogy milyen hatáskörrel ruházzák majd fel a PSZÁF-ot az ősszel a kódex betartatásához. 

A legfrissebb HVG-ben cikk-összeállítást talál a témáról.