NFGM: akciótervek a válság utáni időre
A Bajnai-kormányban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) célja, hogy a gazdasági és a pénzügyi válság következtében a vállalkozások rövid távon megőrizhessék működőképességüket, megvédhessék a munkahelyeket, hosszú távon pedig sikeresebbek, versenyképesebbek legyenek és mielőbb nemzetközi porondon is megmérettethessenek.
A magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary adatai szerint az elmúlt 100 napban az ITD-n keresztül 52,24 milliárd forint összértékű beruházást jelentettek be, az új munkahelyek száma 2662.
Az NFGM szerint a gazdaságélénkítési folyamatban jelentős feladat hárul a külgazdasági szakdiplomata-hálózatra, amelynek intenzíven kell tájékoztatnia a külföldi partnereket Magyarországról, a magyar gazdaság helyzetéről, a befektetési és üzleti lehetőségekről, valamint a kis- és középvállalatok számára ígéretes piaci területekről.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008 nyarán határozta meg azokat a magas hozzáadott értékű, tudásalapú ágazatokat, amelyek a magyar gazdaság fejlődése szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.
Ezek az ágazatok a járműipar, a logisztika, a gyógyszeripar, a biotechnológia, valamint az információtechnológia. 2009 júniusában a kormány elfogadta és bemutatta a közúti járműipari és a logisztikai akciótervet. Ezt követte a Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv, információ-kommunikációs technológiához kapcsolódó pedig várhatóan a közeljövőben készül el.
A kijelölt húzóágazatok a GDP-hez hozzáadott értékük, valamint a foglalkoztatásban betöltött kiemelkedő szerepük miatt fontosak Magyarországon. A meghatározott célkitűzések szerint a kormány mind a négy területen a szektor jellegzetességeit figyelembe véve, az ágazatra szabottan kíván a közeljövőben intézkedéseket tenni. Ezek az ágazatok a gazdasági válság elmúltával tervek szerint továbbra is a magyar gazdaság húzóágazatai maradnak.
A gazdaság élénkítése érdekében a tárca várhatóan augusztus közepén indítja útjára – elsődlegesen a termelő tevékenységet végző vállalkozások részére – a Gazdaságélénkítési Bankgarancia Programot, 50 milliárd forintos keretösszeggel. A program kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokon át a feldolgozóiparban, az építőiparban, a logisztikai, az információtechnológiai szektorban, a hulladékgazdálkodásban, egyes szállítási ágazatokban és a vendéglátásban biztosít forgóeszközhitel-felvételi lehetőséget úgy, hogy a hitel tőkeösszegének 80 százalékára, piaci alapú bankgaranciát biztosít.
A Bajnai-kormány folytatta a már korábban elindított programot, amely szerint a világgazdasági válság hatásainak ellensúlyozására megkönnyítik a vállalkozások hitelhez jutását, a pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő mintegy 30 százalékkal csökkent, a pályázatok átfutási ideje pedig 25-40 százalékkal rövidebb. A kis- és középvállalkozások likviditási helyzetének javítására a pályázatok előlegét is megemelték 40 százalékra.
Június végén jelentették be azt is, hogy elkezdődhet annak a 2008 decemberi kormánydöntésnek a végrehajtása, amely szerint 266 milliárd forintot csoportosítanak át az operatív programok között, illetve a programokon belül gazdaságfejlesztésre, így 2009-2010-ben több mint 500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.