Az ÁKK Zrt. a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel a közlemény szerint. A Pénzügyminisztériumban egyelőre további részleteket nem kívántak közölni a kibocsátással kapcsolatban.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy Magyarország szeptember végéig tervezi eurókötvény kibocsátását. A pénzügyi világválság kirobbanása óta első alkalommal kísérel meg devizakötvény-kibocsátást Magyarország. Az ország finanszírozásához elengedhetetlen a külső források igénybe vétele, de a nemzetközi szervezetektől kapott hitelcsomag ezt részben kiváltotta az elmúlt hónapokban.

A kérdés az, hogy a következő év második felében az állampapír, illetve devizakötvény kibocsátásból biztosítható-e annyi forrás, amely a lejáró adósság finanszírozásához és a 2009-2010-ben keletkező költségvetési hiány menedzseléséhez elegendő - fogalmazta meg a dilemmát korábban a pénzügyminiszter.

Oszkó Péter akkoriban rögzítette, hogy ha a válságkezelő kormány végrehajtja programját, akkor felgyorsulhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. Ennek feltételeit már hónapok óta készíti elő az Államadósság Kezelő Központ azzal, hogy a diszkontkincstárjegyek esetében a kibocsátásnál már visszaállította a szokásos mennyiséget, az államkötvény piacot pedig fokozatosan építi visszavásárlásokkal, valamint kis mennyiségű, de rendszeres aukciókkal.

Magyarország eddig 14,2 milliárd euró hitelt hívott le a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által megajánlott keretből. Az ország ebből június végéig több mint 8 milliárd eurót használt fel. Akkor a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a finanszírozási csomag nagyban hozzájárult a jegybank devizatartalékainak emelkedéséhez. A felhasznált több mint 8 milliárd euróból az államadósság refinanszírozására, azaz a lejáró állampapírok kifizetésére, illetve visszavásárlására 6,5 milliárd eurót kellett fordítani, a többi a bankrendszer stabilitását segíti.

A kormány a tervezett eurókötvény kibocsátás előtt egy nemzetközi roadshow keretében mérte fel a piacot, ennek tapasztalatai alapján dönthettek a kibocsátás mostani időzítéséről. Július elején Frankfurtban, Amszterdamban és Londonban találkozott befektetőkkel a Bajnai Gordon miniszterelnök vezette magyar delegáció. A roadshow non deal - azaz nem ügylet központú - volt, de felmérte egy későbbi devizakötvény-kibocsátás lehetőségeit.

A magyar állam utoljára tavaly májusban bocsátott ki 1,5 milliárd euró értékben tízéves futamidejű eurókötvényt, amelynek kibocsátási hozamfelára 98 bázispont lett a 10 éves eurókamatcsere-hozam (midswap) felett. A 99,54 százalékos árfolyamon kibocsátott eurókötvény évi 5,75 százalékos fix kamatot fizet, lejárata 2018. június 11. Ugyancsak az elmúlt év tavaszán került sor egy 150 millió svájci frank, illetve egy 200 millió svájci frank összegű devizakötvény kibocsátására, az előbbi 5 éves futamidejű, az utóbbi 8 éves lejáratú.

A térség országai közül eddig Csehország próbálkozott devizakötvénnyel, másfél milliárdnyi eurókötvényt dobtak piacra áprilisban. A Barclays, az Erste csoport és a Deutsche Bank közös szervezésében kiadott ötéves lejáratú kötvény szelvénye 4,5 százalék, másodforgalmazói ára 98,839 százalék, induló hozamfelára az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) felett 1,90 százalékpont volt. Akkor a piacon lévő magyar eurókötvények felára hozzávetőleg 4,35 százalékpont volt.

Lengyelország április végén jelentette be, hogy dollárban jegyzett kötvény kibocsátására készül. Ennek egyhetes amerikai népszerűsítő körútja június elején volt, a kibocsátás július 7-én történt meg. A 2019-ben lejáró, tízéves, 2 milliárd dollár összértékű kötvényt 99,788 százalékon bocsátották ki, 290 bázispontos felárral az amerikai referencia kötvény hozamához viszonyítva.

Egyértelműen pozitív üzenete lesz annak, ha sikeresen zárul a szervezés alatt álló magyar eurókötvény kibocsátás az MTI által csütörtökön megkérdezett elemzők szerint, mert a siker azt mutatja majd, hogy Magyarország a piacról is finanszírozni tudja magát.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint, ha nagy lesz a túljegyzés, az javíthat a magyar kockázati megítélésen. Az elemző úgy látja, hogy már most is érzékelhető, hogy nagy az érdeklődés. Egy esetleges túljegyzés azt mutatja, hogy Magyarország a piacról is képes finanszírozni magát, így csökkenhet az ország kockázati megítélése - tette hozzá.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a korábban bejelentetthez képest talán azért hozták előrébb a kibocsátást, mert így ki lehet használni a kedvező nemzetközi piaci hangulatot.

A CIB Bank elemzője szerint a sikeres kibocsátás közvetve pozitív hatással lehet a forint kötvények piacára, de segítheti azon magyar bankokat és vállalatokat is, amelyek most vagy a közel jövőben terveznek hasonló kibocsátást.

Jobbágy Sándor azt mondta: Magyarország 5 éves országkockázati mutatója (CDS-spread) 324 bázispont, a most bejelentett kötvény esetében ez 324 és 400 bázispont között lehet.

Jó az időzítés

Piaci szempontból nagyon jó időpontot választott Magyarország arra, hogy visszatérjen az eurokötvénypiacra - mondták az MTI-nek csütörtökön a kibocsátás egyik szervező bankjánál. Londoni adósságpiaci adatok szerint több heti mélyponton volt a magyar szuverén adósságtörlesztés-kockázatra köthető határidős ügyletek (CDS) árazása az aznapi kereskedésben, jelezve a javuló piaci megítélést.

Padhraic Garvey, az ING Bank fejlett piaci adósság- és kamatstratégiai részlegének vezetője csütörtökön az MTI-nek a készülő magyar eurókötvény időzítéséről azt mondta: a piac az elmúlt időszakban már ismét mind nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy "kockázatot vásároljon", a hozamfelárak szűkülnek, a részvénytőzsdék fellendülőben vannak.

A piacon emellett bőséges a likviditás, és mindezek alapján a mostani időszak nagyon kedvező a Magyarországhoz hasonló adósok kötvénypiaci megjelenésére - mondta az ING vezető elemzője.

Magyarország szuverén adósságát a három nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P a befektető sáv alsó szélének tekintett "BBB mínusz", a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) osztályzattal listázza a magyar adósságot, jóllehet mindhárman leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tartanak érvényben a besorolásokra.

Ez utóbbinak az S&P esetében van különös jelentősége, ugyanis ha a magyar besorolás a cég által érvényben tartott "BBB mínusz"-ról tovább csökken, azzal az osztályzat a befektetésre ajánlott sáv alá, spekulatív kategóriába kerülne.

Padhraic Garvey, az ING vezető elemzője az MTI-nek azonban csütörtökön erről azt mondta: ha a Standard & Poor's át is sorolná Magyarországot a befektetői sávból a magas hozamú osztályzati kategóriába, a kompozit magyar hitelminősítői besorolás még mindig befektetői szintű lenne, tekintettel arra, hogy a másik két nagy hitelminősítőnél változatlanul "BBB" kategóriában lenne a magyar adósosztályzat.

Garvey hozzátette ugyanakkor: személyes véleménye szerint az S&P sem fogja Magyarországot a befektetői sáv alá sorolni, mivel az eddig meghozott magyarországi kiigazító lépések igen kedvezőek a makro-alapmutatók szempontjából, és valószínűleg a Standard & Poor's is elégségesnek tartja e lépéseket a magyar leminősítés elkerüléséhez.

A csütörtöki londoni kereskedésben több heti mélypontra süllyedt a magyar szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árjegyzése, jelezve az adósságtörlesztési kilátások befektetői megítélésének további javulását.

A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő cégnél csütörtökön az MTI-nek elmondták: a törlesztési kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók - ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében 3,227 százalék volt középárfolyamon az aznap kora délutáni londoni kereskedésben, az előző esti 3,241 százalékos New York-i záró után. Ez a május eleji, 3,1 százalék körüli magyar CDS-áRazások óta a legjobb szint.

Április elején 5,40 százalék körüli, március elején még 6,30 százalékos magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon; ez utóbbi az eddigi csúcspont.

A Londonban csütörtökön kialakult magyar CDS-árjegyzés azt jelenti, hogy jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása évente 322 700 euróba kerül a londoni CDS-piacon, alig valamivel több mint a felébe a kora tavaszi csúcspont időszakában kért 630 ezer eurónak.

Az "A" kategóriás - vagyis elsőrendű - adósbesorolású Lengyelország és Csehország CDS-piaci biztosítási díja csütörtökön 1,645, illetve 1,1109 százalék volt Londonban.