Tovább lassult a román infláció, csökkent a külkereskedelmi hiány
Romániában a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek júniusban, és 5,86 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban, jelentette a román statisztikai hivatal pénteken. Májusban 5,95 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció.
A Román Nemzeti Bank decemberi célja 2,5-4,5 százalékos tizenkét havi infláció, és a decemberi előrejelzése 4,4 százalékos. Ez arra vall, hogy a bank hajlik a további kamatcsökkentésre a gazdaságot segítendő, ha az infláció irányzata továbbra is lassuló. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) március végén megkötött hitelegyezmény idénre 4,5 százalékos inflációt állapított meg Románia számára.
Júniusban a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben (0,43 százalékkal) az előző hónaphoz képest, miközben a román valuta, a lej 1 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest. Ezzel szemben az élelmiszerek enyhén olcsóbbodtak.
A szabályozott árak nélkül számolva is 0,2 százalékos volt a havi infláció, miután májusban még az átlagnál gyorsabb volt a drágulás a szabályozott árak nélkül, ami arra vall, hogy a hatóságok már nem fékezik mesterségesen az inflációt.
A román jegybank múlt hónap végén fél százalékponttal 9 százalékra csökkentette alapkamatát. A bankok kötelező tartalékrátáját is csökkentették, a lejben jegyzett kötelezettségekkel szemben 15 százalékra 18 százalékról, a devizakötelezettségekkel szemben 35 százalékra 40 százalékról.
Előzőleg május elején volt fél százalékpontos, az előtt februárban negyed százalékpontos enyhítés. Jóllehet a román gazdasági miniszter szerint az idén a gazdaság visszaesése elérheti a 6 százalékot is a "legpesszimistább forgatókönyv"szerint, a központi bank kénytelen óvatosan haladni a lej leértékelődése és a korábban gyors infláció miatt.
A Mediafax hírügynökségnek meg nem nevezett bukaresti illetékesek elmondták, hogy az IMF új román makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazó tervezeten dolgozik. Várhatóan legkésőbb augusztus elején az IMF felülvizsgálja a Romániával kötött hitelegyezményét, és a korábban jósolt 4,1 százalékos gazdasági visszaesés helyett a hazai össztermék 7-8 százalékos csökkenésével számol majd. Ennek megfelelően egyebek között az infláció célértékét is felülvizsgálja az IMF. A román pénzügyminiszter előzőleg, csütörtökön elmondta, hogy e hónap végén tárgyalnak az EU és az IMF képviselőivel, ennek keretében megvizsgálják a gazdasági kilátásokat, és megállapítják a költségvetés szükséges módosításait is.
Ez a második kiigazításnak ígérkezik idén. Áprilisban, szintén az IMF-fel egyeztetve, az idei államháztartási hiánycélt a várható hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékára emelték az eredeti 2 százalékról, román hazai szabvány szerint számolva. Az áprilisi kiigazítást a 4,1 százalékos idei GDP-csökkenés feltételezésére alapozták.
Pénteken közölték azt is, hogy Románia külkereskedelmi hiánya 3,6 milliárd euró volt az első öt hónapban, 60 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tavaly egész évben a hiány 3,4 százalékkal 22,5 milliárd euróra duzzadt, igen sérülékennyé téve a nemzeti valutát és az ország hitelképességét, pedig az export gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A mostani válságos körülmények között is az első öt hónapban az import 36,5 százalékkal, az export azonban csak 21,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A mérleg és a portfolió-befektetői megítélés szempontjából ez kedvező, azonban az import gyors visszaesése a külföldiek működőtőke-beruházásainak lanyhulását is jelzi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.