Megrendült a bizalom: ismét vezetőváltás lehet a BKV élén
Rövidesen ismét vezetőváltás történhet a BKV élén, mivel Kocsis István vezérigazgatóban megrendült a városvezetés jelentős részének bizalma - tudta meg az MTI pénteken fővárosi politikusoktól.
Mint elmondták, Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes péntek délelőtt tájékoztatta a bizalomvesztésről Kocsis Istvánt. A főpolgármester-helyettes Steiner Pál MSZP-frakcióvezetőt is értesítette álláspontjáról.
Steiner Pál az MTI-nek azt mondta, teljes mértékben egyetért a főpolgármester-helyettes levelében foglaltakkal, és ezek alapján nem tartja kizártnak, hogy rövidesen vezetőváltás lehet a BKV-nál.
John Emese SZDSZ-frakcióvezető, aki a felvetésről az MTI-től értesült, közölte, hogy tájékozódni kíván ez ügyben. Annyit azonban megjegyzett, hogy a BKV a főpolgármester-helyettes irányítása alá tartozik, s így természetes, hogy ő kezdeményez bármilyen lépést. Hozzátette: azon azért csodálkozik, hogy Hagyó Miklós nem a hétfői városvezetői értekezleten vetette fel ezt a kérdést.
Kocsis Istvánt tavaly augusztus végén több mint tíz pályázó közül választotta meg öt évre BKV- vezérigazgatójának a főváros gazdasági bizottsága.
Hagyó Miklós az MSZP frakcióvezetőhöz írt levelében emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben a sajtó „egyre újabb, gyanús ügyletekkel vádolja meg” Kocsis Istvánt még a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatójaként végzett tevékenységével kapcsolatban. Nyilvánossá vált néhány hete egy jó nevű nemzetközi ügyvédi iroda jelentése is, amely az MVM-nél történt „különös tranzakciókkal”, köztük offshore ingatlanügyekkel foglalkozik. Kocsis István nyilatkozataiban cáfolta, hogy neki vagy feleségének offshore cége lenne.
Hagyó Miklós levelében hangsúlyozta, nincs oka kételkedni a vezérigazgató szavában, s reméli, hogy az ügyet mihamarabb tisztázza a kezdeményezésére indult jogi eljárásban. A főpolgármester-helyettes azonban úgy véli, hogy a közvélemény egy hosszadalmas jogi eljárás során hajlamos figyelmen kívül hagyni az ártatlanság vélelmének alapelvét. Emiatt könnyen olyan hangulat alakulhat ki, hogy a vezérigazgatót ért „újabb gyanúsítások miatt a BKV Zrt.-re is rávetülhet a gyanú árnyéka”, és ez ronthatja a cég tárgyalási pozícióit, helyzetét és társadalmi megítélését. Mindezek miatt a főpolgármester-helyettes indokoltnak tartaná, ha az MSZP-frakció átgondolná, kell-e, szükséges-e az adott helyzet politikai kezeléséért, a koalíciós partnerével egyeztetve, lépéseket tennie.
Steiner Pál az MTI-nek azt mondta, abban teljesen igaza van Hagyó Miklósnak, hogy a sajtóban megjelentek valóságtartalma nem ismert ugyan, de az állandó sajtónyomás miatt elkerülhetetlen a frakció politikai állásfoglalása. Már csak azért is, mivel az MSZP-frakciónak jelentős szerepe volt abban, hogy – mint mondta, több korábbi kormánytag szorgalmazására – támogatták Kocsis István vezérigazgatói kinevezését.
Szerinte politikai lépésre azért van szükség, mert nem szakmai konfliktus van a főpolgármester-helyettes és a vezérigazgató között. Steiner Pál is azt reméli, hogy a vezérigazgató tisztázza majd magát a vádak alól, és helyreállítja korábbi jó hírnevét. Abban az esetben pedig, ha az ügyben netán olyan fordulat következik be, amely frakciódöntést igényel, a képviselőcsoportot még a nyári szünetben összehívja Steiner Pál. Hozzátette, hogy a Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén felveti majd hivatalosan is ezt a problémát a városvezetésnek.
Ikvai-Szabó Imre, a szabadságon lévő Demszky Gábor főpolgármester SZDSZ-es helyettese nem kívánta kommentálni vezetőtársának felvetését, amelyről ő is az MTI-től értesült.
A BKV korábbi vezérigazgatóját, Antal Attilát pályázat nélkül, Hagyó Miklós javaslatára nevezte ki 2007. január 1-jével a Fővárosi Közgyűlés. A posztjáról egészségügyi okokból saját kérésére tavaly áprilisban távozott Antal Attila, ezt követően Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóként irányította a céget Kocsis István kinevezéséig.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.