Az idén még mély recesszió lesz Magyarországon, 2010 a stabilizálódás éve lesz, és ezt követően indulhat meg a növekedés - fejtette ki Simor András jegybankelnök az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén. Bár az MNB érzi a gazdasági szereplők kamatcsökkentési igényét, erre csak akkor van mód, ha a kockázati megítélés javul, stabilizálódik és nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer biztonságát. Simor András szerint a banki hitelezési aktivitás növelésére a monetáris politikának nincs igazán befolyása, mivel a bankok nem a likviditáshiány miatt nem hiteleznek, hanem azért, mert saját forrásból próbálnak egyre inkább kihelyezni.

A jegybankelnök emellett hangsúlyozta: a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető, amin rövid távon nehéz javítani. Az államadósság hosszabb távon is viszonylag magas marad, az állampapírpiac továbbra sem működik kielégítően és Magyarország kockázati felára a legmagasabb a régióban - mondta Simor András. A kormány intézkedései rövid távon megemelik ugyan az inflációt, de eltekintve ezek hatásától a fogyasztói árak éves növekedési üteme középtávon a 3 százalékos cél alatt marad. A legutóbbi és a tervezett kormányintézkedések azonban hosszabb távon hozzájárulnak a GDP arányos államadósság csökkenéséhez is, ami javíthatja az ország kockázati megítélését - tette hozzá a jegybankelnök.

Simor András aláhúzta: a monetáris lazítás azért is kockázatos lenne Magyarországon, mert igen jelentős a hazai magánszektor felhalmozott devizaadóssága, ezen belül is a lakosság devizahitel állománya. Ha egy esetleges kamatcsökkentés után a forint árfolyama meggyengülne, akkor a lakosság devizaterhei megemelkednének - mutatott rá.

A jegybank elnöke arról is szólt, hogy jelenleg Magyarország kockázati megítélése kedvezőtlen, olyan országokkal került egy csoportba a kockázatok tekintetében, mint Kolumbia, Mexikó, Brazília, Dél-Afrika, Románia, vagy Horvátország, ahol nagyjából ugyanakkora a jegybanki alapkamat, mint Magyarországon.

Az elnök szerint Magyarországon az a helyzet állt elő, hogy a fiskális mozgástér is korlátozott, az egyensúly-javító intézkedések ellenére az államháztartás nem tud anticiklikus politikát folytatni, átmenetileg az államháztartásban tett intézkedések még mélyítik is a hazai recessziót, hisz a költségvetés visszafogja beruházásait.

Az elnök aláhúzta: nem igaz az, hogy a magyar bankrendszer külföldi tulajdonosai forrást vontak volna ki a hazai pénzintézetekből. A bankrendszer hitelezésének korlátait jelenleg nem a likviditás szűke, hanem a kedvezőtlen gazdasági kilátások és a kockázatvállalási hajlandóság visszaesése jelentik - húzta alá.

A fideszes honatyák, köztük Mádi László és Babák Mihály is arról szólt, hogy a túl magas kamatszint visszafogja a hazai vállalkozások hitelfelvételét, illetve azt kérdezték, az MNB milyen módon tudja segíteni a vállalkozások hitelellátását.

Király Júlia, az MNB alelnöke elmondta: a magyarországi bankok jelenleg nem likviditási problémával néznek szembe, hanem a kockázatvállalási hajlandóságuk jelentősen csökkent, és a külföldi forrásokhoz való hozzájutásukban is jelentkezik Magyarország magas kockázati felára.

Simor András kiemelte: míg a magyarországi bankrendszerben 100 betétként elhelyezett forintra átlagban 150 hitelként kihelyezett forint jut, addig a közép-kelet-európai országok átlagában ez a betét/hitel mutató 100/110, ebből is látszik, hogy a magyar bankrendszer külföldi forrásokból finanszírozza hitelkihelyezését - emelte ki.

Király Júlia elmondta: az IMF-hitelkeretből a nemzeti bankon keresztül a Magyar Fejlesztési Bank is kapott forrást abból a célból, hogy a Garantiqa Zrt. által adott hitelgaranciával kiegészítve a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segítse.

Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte, hogy még mindig helyesnek tartja-e a jegybank vezetése a tavaly októberi 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelést, illetve felvetette, hogy most is túl magas a magyarországi hitelezésben a reálkamat, ezt a vállalkozások a tevékenységükből nem tudják kitermelni. Molnár Albert (MSZP) pedig arról szólt, hogy most is érdemesebb devizában eladósodni a magas forinthitel kamatok miatt.

Király Júlia elmondta: az újonnan felvett hitelek tekintetében 50 százalékos arányt mutattak a forintkölcsönök.

Simor András szerint az MNB vezetése továbbra is helyesnek ítéli a múlt év őszi 3 százalékpontos kamatemelést, mert annak révén az akkoriban jelentősen gyengülő forint árfolyama erősödött.

Egy másik kérdésre, hogy az elnök szerint mikorra várható az ország euróövezethez való csatlakozása, Simor András elmondta: egy olyan időszakban, amikor válság van, és volatilisen alakul a forint árfolyama, kockázatos lenne bármilyen dátumot meghatározni az euró bevezetésére.

Babák Mihály (Fidesz) egy másik felvetésére, hogy az IMF-fel megtárgyalt intézkedéscsomagban a jegybank javasolta-e a vagyonadó bevezetését, Simor András azt válaszolta: nem a jegybank állította össze az intézkedéscsomagot, az MNB nincs arra kompetenciája, hogy megítélje, kell-e vagyonadó. Az kétségtelen, hogy az MNB már régóta amellett érvel, hogy csökkenteni kel az országban az élőmunkára rakodó terheket - hangoztatta az MNB elnöke.