A PSZÁF nem támogatja a felügyeleti díjak elvonását
Amennyiben a Parlament elfogadja a felügyeleti díjak elvonhatóságát célzó törvényjavaslatot, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés megsemmisítéséért - közölte a PSZÁF.
A felügyelet közleménye ismerteti: az Országgyűlés jelenleg tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett eltörölné a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény azon passzusát, amely kimondja: a felügyelet bevételeit kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, más célra nem vonhatók el. A PSZÁF a törvényjavaslattal kapcsolatos aggályait az elmúlt napokban eljuttatta a pénzügyminiszterhez, illetve az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnökéhez.
"A felügyeleti díjbevételek elvonhatatlansága a felügyeleti függetlenség egyik alappillére. Ezt követeli meg a kormány "Válságkezelés és bizalomerősítés" című cselekvési terve is, amely a pénzügyi felügyeleti jogkörök erősítését tűzi ki célul" - szögezi le a közlemény, amelyben kifogásolják azt is, hogy a jogszabály hivatalos államigazgatási egyeztetésébe a felügyeletet nem vonták be.
A PSZÁF gazdaságilag is független, átlátható és számon kérhető működése nem öncélú: a pénzügyi piacok kockázatmentes működésének, a felügyelt intézmények és valamennyi ügyfél pénzügyi biztonságának garanciáját jelenti. Az elvonás lehetősége jelentősen meggyengítené a pénzügyi felügyelés rendszerét, társadalmi és fogyasztói problémákat is felvet - hangsúlyozza a közlemény.
A felügyeleti bevételek felhasználásáról rendelkező passzusokat - a PSZÁF-ról szóló törvény módosításával - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, és a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítási javaslatokat tartalmazó törvényjavaslat helyezné hatályon kívül.
A módosítás végrehajtásával lehetővé válna, hogy a felügyelet bevételeit a költségvetés elvonja, ami a PSZÁF számára reális veszélynek tűnhet, mivel korábban is voltak erre kísérletek: Draskovics Tibor, aki most igazságügyi és rendészeti miniszterként jegyzi a felügyelet által kifogásolt törvényjavaslatot, 2004-ben pénzügyminiszterként 574 millió forint befizetésére szólította fel a PSZÁF-ot, a költségvetési takarékosság jegyében.
Az MTI úgy értesült, az elképzelések szerint a felügyeleti bírságokból befolyt összegből gyarapítanák a kríziskezelő program forrásait. A parlamenthez benyújtott javaslat azonban zöld jelzést adna ahhoz, hogy a felügyelet bevételeihez bármikor hozzá lehessen nyúlni.
Június elején Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az MSZP azzal a kéréssel fordul a Magyar Bankszövetséghez, hogy minden egyes bankkártyás tranzakció után ajánljon fel egy forintot a kríziskezelő programnak. Ezen a tájékoztatón szólt arról is, hogy a kétmilliárd forintosra tervezett alapba egymilliárd forintot az állam fizetne be, 800 millió forintot pedig a PSZÁF tenne hozzá a befolyt bírságokból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.