A legutolsó jelzések arra utalnak, hogy a kereskedelmi bankok között akár még kínaiak is lehetnek. Az amerikai Export-Import Bank is érdekelt lehet a projektben, csakúgy, mint más eximbankok - mondta a nagykövet az azeri nagykövetség által szervezett Nabucco-konferencián.

"A válság közepette (...) egy viszonylag száraz hitelpiacon az eximbankok azok, amelyek ilyen esetekben komoly segítséget jelenthetnek az adott ország vállalkozásainak, hogy eséllyel induljanak a tendereken, amelyeket a Nabucco majd meghirdet" - mutatott rá Bayer Mihály.

A költségek egyharmadát a konzorcium részvényesei fedezik, emellett az Európai Befektetési Bank már a budapesti Nabucco-csúcson jelezte, hogy hajlandó akár a költségek negyedével beszállni, az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank, valamint a Világbank befektetési tevékenységével foglalkozó részlege is tervezi a részvételt - mondta a nagykövet.

A diplomata arról is beszélt, hogy a válság és a csökkenő gázkereslet hatással lehet a projekt egyes szakaszainak megvalósulására. A projektet azonban úgy tervezték, hogy egyrészt több beszállítói forrása legyen, másrészt fokozatosan érje el a maximális teljesítményt a gázvezeték, így már kisebb mennyiségű gázzal is képes lesz működni.

A kitermelők egyértelművé tettek, hogy érdekeltek a Nabucco megvalósulásában - tette hozzá Bayer Mihály.

Vitaly Baylarbayov, az azeri állami olajvállalat, a SOCAR képviselője a tanácskozáson elmondta, a Nabucco - mint minden olyan projekt, amely összeköttetést jelent az EU-val - rendkívül fontos Azerbajdzsán számára. Ugyanakkor, amíg a Nabucco meghatározó az európai gázellátás szempontjából, Azerbajdzsán számára csak egy projekt a sok közül, bár a legígéretesebb - tette hozzá.

Azerbajdzsán az első állam a régióban, amely elkötelezte magát a Nabucco mellett - mutatott rá. Ha megszületnek a szükséges megállapodások a projekt elindításához, így például a kormányközi szerződés, Azerbajdzsánban akkor hozhatják meg a döntést arról, hogy megnyissák az újabb gázkitermelő kapacitásokat. Az ország ugyanis anélkül nem képes gázt szállítani majd a Nabuccóba, hogy ne nyitná meg a már működő Sah Deniz-i mező második ütemét. A döntés után egy évre van szükség a gázkitermelés megkezdéséhez - mondta a képviselő.

Arra a kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a Nabucco iránti azeri elkötelezettséget, ha Oroszország többet ígér a gázért, mint az európai vásárlók, Vitally Baylarbayov azt mondta, ha az oroszok olyan csomagot kínálnak, amely szintén az európai szállítást szolgálja, elérési útvonalat biztosítva az európai vásárlókhoz, akkor az természetesen versenyhelyzetet teremt, amelyben az ország számára legjobb megoldást választják majd.

Vitally Baylarbayov arról is beszélt: az oroszok által épített Déli Áramlat Azerbajdzsán számára nem biztos, hogy jó megoldást jelentene, hiszen egyebek mellett a vezeték megépítésének időpontja is kérdéses. Ugyanakkor Oroszországnak nagyon jelentős vezetékhálózata van, amely összeköttetést jelent Európával, ha ezeket megbízható és átlátható tranzitútvonalként ajánlanák fel, akkor ezt a lehetőséget érdemes nagyon körültekintően megvizsgálni - fűzte hozzá.

Rashid Ibrayev budapesti kazah nagykövet arról beszélt, hogy országa támogatja a Nabuccót, ugyanakkor jelenleg nincsenek konkrét számok és adatok a projektről, amelyek alapján dönteni lehetne. Így Kazahsztán egyelőre csak tranzitországként tudna részt venni a projektben. A gázkitermelés növekedésével azonban - más projektek mellett - a Nabuccónak is szállíthatnak majd - mondta a diplomata.

A nagykövet kiemelte, jelenleg jobban megéri Kazahsztánnak az orosz határon eladni és így továbbítani a nemzetközi piacokra a gázt. Ráadásul jelenleg az országban kitermelt gázt teljes mértékben értékesítik, nincsenek szabad kapacitások - tette hozzá.

A csütörtöki konferenciát az azeri nagykövetség szervezte, Haszan Haszanov nagykövet nyitotta meg. A Nabucco-projektben érintett országok budapesti nagykövetei mellett a találkozón a témával foglalkozó szakemberek is részt vettek.