Az MTI által az áprilisi adatsor közzététele előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési és elemző ház - Moody's Economy, JP Morgan, Goldman Sachs, BNP Paribas, Barclays Capital, UBS, 4cast, Wood & Co., Bank of America-Merrill Lynch - feltörekvő piaci szakértőnek prognózisai széles sávban, 2,7-3,4 százalék között szóródtak; az előrejelzési átlag 2,94 százalék. Márciusban 2,9 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-inflációt mértek Magyarországon.

Az MTI felmérésébe bevont londoni cégek közül hat némi lassulást, vagy stagnálást jósolt, három azonban arra számít, hogy a tizenkét hóra számolt inflációs ütem visszagyorsult a 3 százalékos célszint fölé. Ez utóbbiak közül a legagresszívabb előrejelzést a BNP Paribas bankcsoport adta, amely 3,4 százalékos tizenkét havi ütemet jósol áprilisról.

A ház szerint ez az előrejelzés az élelmiszerek várt drágulására, valamint az év korábbi szakaszaiban végbement forintgyengülés mostanra átszűrődő hatásaira épül.

A BNP Paribas londoni elemzői is azzal számolnak ugyanakkor, hogy - tekintettel a magyar gazdaságban érvényesülő, gyorsan szélesedő negatív kibocsátási résre - a keresleti oldalról ható árnyomás folyamatosan mérséklődik, és ha lesz is még inflációs nyomás, az már kizárólag az év közepére tervezett adómódosításokból eredhet.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető növekedési potenciál és a várt tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzői körökben általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza nemrégiben azt mondta: Magyarországon 2009-re rendkívül széles, akár "10-11-12 százalékot" is elérő negatív kibocsátási rést valószínűsít. A gyorsuló áprilisi éves inflációt várók között vannak a JP Morgan bankcsoport londoni elemzői is, akik 3,1 százalékos tizenkét havi adatot várnak a múlt hónapról. Előrejelzésük szerint ugyanis az árszintet valószínűleg magasabbra hajtotta az üzemanyagok általuk 2,5 százalékosra jósolt havi összevetésű drágulása, valamint az a negatív bázishatás, amely az orvosi vizitdíj tavaly áprilisi eltörlésével érvényesül a mostani éves adatsorban.

Szintén 3,1 százalékos áprilisi tizenkét havi magyarországi inflációt jósoltak a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői, elsősorban a korábbi meredek forintgyengülés átszűrődésére hivatkozva. Miután azonban a forintárfolyam "valamelyest stabilizálódott", a GS londoni részlegénél azzal számolnak, hogy júniusra már ismét a 3 százalékos cél alá süllyed az éves infláció.

A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor a nemrégiben elfogadott áfa-emelés, illetve a jövedéki adók emelése nyomán júliustól újból megugrik az infláció. A GS azt jósolja, hogy az éves ütemek decemberben tetőznek 7 százalék körüli szinten, de erre az adóintézkedésekhez kötődő kiugrásra a magyar jegybank várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni.

A Goldman Sachs londoni részlege szerint inkább az a valószínű, hogy a takarékosság intézkedése sikeres végrehajtása javítja a befektetői bizalmat, nagyobb pénzügypolitikai mozgásteret biztosítva az MNB-nek (a kamatcsökkentésekhez).

A legenyhébb előrejelzést az áprilisi inflációra a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata, a Moody's Economy.com adta, amely 2,7 százalékra lassuló drágulási ütemet vár a múlt hónapról. A ház szerint jóllehet a tavaly óta bekövetkezett forintgyengülés a legfőbb árfelhajtó tényező Magyarországon, ezt a hatást azonban már áprilisban enyhíthette valamelyest a forint "enyhe erősödése".

A cég szerint a továbbiakban is az a valószínű, hogy a belső kereslet meredek visszaesése korlátozza a vállalatok áremelési lehetőségét.