A fórum célja annak megvitatása volt, hogy miként segíthetné elő az unió a gazdasági-társadalmi reformokat keleti szomszédságában. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Bajnai Gordon miniszterelnök vezette.

„Szeretnénk elérni, hogy a felgyorsuljon és elmélyüljön a politikai együttműködés az EU és a program országai között a jövőbeni gazdasági integráció érdekében” – jelentette ki megnyitójában Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Csehország ügyvezető kormányfője. A programban való részvétel önkéntes, és az EU ezzel nem kíván újabb befolyási övezetet kialakítani. „Alapvető érdekünk azonban, hogy az Európai Unió határán lévő országok stabil gazdasági környezettel rendelkezzenek, erősítsék a demokratikus elveket és felelősen kezeljék a közügyeket” – emelte ki a politikus.

A csúcstalálkozó azt igyekezett meg tisztázni, hogy mivel lehetne megtölteni a partnerségi programot, melyek legyenek a kiemelt feladatok. A résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az EU támogatásáról biztosította a demokratizálási folyamatokat és a gazdasági reformokat a partnerországokban. A nyilatkozat hitet tett a jövőbeni szorosabb politikai és biztonságpolitikai együttműködés mellett, beleértve az energiaügyet is.

A 2013-ig tartó partnerségi programnak 600 millió euró áll majd rendelkezésére uniós forrásokból, de ez több tízmilliárd eurónyi kereskedelmet és beruházásokat ösztönözhet, hasonlóan ahhoz, ami az EU új tagországainak korábbi felzárkóztatása érdekében történt, magyarázta Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes.

Elemzők leszögezték: bár az EU szorosabbra kívánja fűzni gazdasági-politikai kapcsolatait a keleti partnerség országaival, azok csatlakozása a szervezethez sem most, sem a közeljövőben nincs napirenden.

A reformok megvalósítása ellenében az EU a programba foglalt vállalások finanszírozását ígéri. Brüsszel például társulási szerződéseket és a szabadkereskedelmi övezetekhez való csatlakozást, könnyebb vízumszerzést az EU-ba és néhány más kiegészítő gazdasági és szociális programot ajánlott fel a partnerországoknak.

Oroszország aggódik az EU törekvései miatt, ennek előző nap, szerdán hangot is adott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A keleti partnerség nem irányul senki ellen, és főleg nem Oroszország ellen – válaszolta erre csütörtökön az EU külügyi biztosa, Javier Solana.