Londoni elemzők: már el is kezdődhetett a fordulat
A legutóbbi makroadat-sorok arra utalnak, hogy a világgazdaság már „a szinkronizált fordulat korai szakaszában” járhat, és a második félévtől kilábalás kezdődhet, áll londoni elemzők új előrejelzéseiben, amelyek szerint Ázsiában valószínűleg meg is indult a növekedés, az euróövezetben azonban ez még várat magára.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport által befektetőknek hétvégente Londonban és New Yorkban kiadott heti világgazdasági helyzetértékelések (Global Data Watch) legfrissebb összeállítása szerint „jó esély van arra”, hogy a világgazdaság már a jelenlegi negyedévben stabilizálódik.
A JP Morgan főközgazdásza, Bruce Kasman - akinek elemzéseit a piacokon szoros figyelemmel követik – a legújabb prognózisban azt írta: „megütközést kelthet” az a feltételezés, hogy a világgazdaság, amelynek teljesítménye az elmúlt negyedévben (negyedéves összevetésben) még 6,9 százalékkal zuhant, néhány hónap alatt növekedésre válthat.
Kasman szerint azonban általános tapasztalat, hogy a GDP-érték a recessziós időszakok legvégén esik a leggyorsabban, és az is, hogy a fellendülés már akkor elkezdődik, amikor a piacokon még stresszhelyzet van. Az elemzésben az áll, hogy a háztartási kiadások meredek visszafogása rendszeres jellemzője a visszaesések korai szakaszának, és ezt tavaly még fokozta a hitelpiac megroppanása, az energiaárak emelkedése és „a szélsőséges félelem”.
Most már azonban erősödik a bizalom, a jövedelmeket pedig alacsonyabb infláció és a költségvetési élénkítési intézkedések támogatják. Így a fogyasztás a következő hónapokban valószínűleg már mérsékelten élénkül, azzal együtt is, hogy a munkanélküliség még növekedni fog.
A JP Morgan szerint a globális infláció, amely már most is fél évszázados mélyponton van, az év közepétől legalább rövid időszakra mínuszba süllyed. Ennek két, egymással kapcsolatban lévő hajtóereje a nyersanyagárak összeomlása és a súlyos recesszió. A fogyasztói árak éves összevetésben számolva máris csökkennek az Egyesült Államokban, Japánban és Svájcban. A bázishatások az év közepén lesznek a legerősebbek, utána lassan elenyésznek, így a fejlett piaci térségben a nyár folyamán átmeneti deflációs időszak kezdődik, áll a bankcsoport előrejelzésében.
A JP Morgan szerint a legutóbbi hét makroadatai megerősítik a ház azon meggyőződését, hogy a gazdasági teljesítmény már növekszik Ázsia nagy részén, a japán gazdaságban pedig éppen most formálódnak az alapjai a fejlett térségen belüli „leghatározottabb V-alakú fellendülésnek”. Az elemzői zsargonban a V-alakú növekedési pálya igen meredek visszaesést követő, hirtelen meginduló, hasonlóan meredek növekedést jelöl.
A JP Morgan vezető szakértője azt jósolja, hogy az elmúlt két negyedév kétszámjegyű százalékos visszaesése után a japán gazdaság már ebben a negyedévben stabilizálódik.
A ház módosított előrejelzése szerint éves szintre számolva, szezonális kiigazítással mérve a japán GDP-érték az idei első negyedévben 15,5 százalékkal zuhant a tavalyi utolsó negyed 12,1 százalékos visszaesése után. Az idei harmadik negyedben azonban – a JP Morgan korábbi prognózisában szereplő 2,5 százalékos további mínusz helyett – stagnálás várható, a harmadik negyedévben pedig 2,0 százalékos, a negyedikben már 4,5 százalékos lesz a növekedés. A cég „hosszú idő óta először” javítja az amerikai gazdaság teljesítményére adott előrejelzését is.
A hétvégi prognózis szerint az idei második negyedévre eddig várt 2,0 százalékos, éves szintű, szezonális kiigazítással számolt GDP-csökkenés helyett a ház már csak fél százalékos visszaesést valószínűsít, a 2010 második negyedévéig terjedő időszakra pedig negyedévenként rendre 1,0, 2,0, 3,0 és 4,0 százalékos növekedéseket jósol az Egyesült Államokban.
Ugyancsak növekedést vár az amerikai gazdaságban az idei év közepétől az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital. A cég hétvégi előrejelzése felidézi, hogy az amerikai gazdasági teljesítmény több mint 70 százalékát adó lakossági fogyasztás már az első negyedévben növekedett reálértéken. Ha a fogyasztás továbbra is pozitív tartományban marad, az elmúlt két negyedév 6 százalékot meghaladó GDP-visszaesési ütemei nem lesznek tartósak, áll az elemzésben.
A Barclays Capital ugyanakkor az eddigi 3,3 százalékról 3,6 százalékra rontotta az euróövezetre általa várt idei egész évi GDP-visszaesési prognózist, arra hivatkozva, hogy az eddigi jelek szerint a vártnál rosszabbak lesz első negyedévi valutauniós teljesítményadatok. Az euróövezetre vannak még ennél is borúlátóbb prognózisok a londoni Cityben.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – májusra szóló átfogó világgazdasági prognózisában azt írta: elemzői szerint a valutauniós gazdaság GDP-értéke a múlt havi előrejelzésben szereplő 3,4 százalék helyett 4,3 százalékkal csökken az idén, főleg a német gazdaság romló teljesítmény-kilátásai miatt. A ház Németországban 5,3 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsít az idei évre.
Az EIU hónapok óta folyamatosan rontja az euróövezetre adott előrejelzéseit: a márciusi prognózisban 2,9 százalékos, a még eggyel korábbi jelentésben 2,0 százalékos GDP-mínusz szerepelt a valutaunióra. A cég ráadásul a jövő évben is még recessziót tart valószínűnek az euróövezeti térségben, és ezt az előrejelzést is tovább rontotta: jelenleg 0,5 százalékos egész éves visszaesést vár az euróövezetben a múlt hónapban jósolt 0,3 százalék helyett.
A vártnál kedvezőbb képet mutatnak a negyedéves vállalati mérlegbeszámolók, de ennek oka, hogy a cégek teljesítménye alacsony szintről mozdult el. A BlackRock nevű amerikai befektetői társaság elemezte az S&P 500-as index negyedéves jelentést közzétevő cégeinek adatait. Az indexet alkotó cégek több mint fele közzétette már negyedéves beszámolóját, és 65 százalékuk a szakértői várakozásoknál jobb eredményt ért el. Ugyanakkor a vállalatok eredménye átlagban 30 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől.
Ennek alapjáén állapította meg a befektetői társaság, hogy "mutatkoznak az élénkülés jelei", ha azok igen halványak is. Nem egyértelmű ugyanis - állítják-, hogy vajon a bankok, amelyek a visszaesés elindítói voltak, azért mutatnak-e jobb eredményt, mert már a válság nehezén túljutottak, vagy mert módosult a könyvviteli rendszer. A kiskereskedelmi cégek javulása is inkább arra vezethető vissza, hogy készleteiket leépítették, bezártak boltokat és csökkentették a létszámot.
Vegyes képet mutatnak az iparvállatok is: a technológiai cégek közül az Apple például negyedéves profitját 15 százalékkal tudta növelni az iPhone erős eladási mutatói révén, másoknál viszont nem ez volt a helyzet, hanem az, hogy eredményük a költségek csökkentése révén javult. Ennek köszönhető a például a Google 9 százalékos profitnövekedése. A legtöbb iparvállalat a költségcsökkentésnek, nem pedig a forgalombővülésnek köszönhetően javította az eredményét.
A Goldman Sachs, a JPMorgan, a Bank of America, vagy a Wells Fargo nagybankok eredményesek voltak az első negyedben a múlt év negyedik negyedévi tetemes veszteség után, és ezt főként a felfutó értékpapír- és valutaforgalomnak, a felfelé ívelő jelzáloghitelezésnek tudhatják be. A legtöbb pénzintézet azonban kedvező negyedéves eredményét a könyvelési módszer változásának tulajdoníthatja.
A Citigroup például az elemzői várakozásokhoz képest kisebb profitot ért el, de paradox módon csak azért, mert 2,7 milliárd dolláros könyvelési többletet tudott kimutatni, mivel adósságainak piaci értéke csökkent. A Morgan Stanley esete ennek éppen a fordítottja volt: a befektetési bank a vártnál nagyobb veszteséget szenvedett el az első negyedben, mivel adóságainak piaci értéke nagyobb lett.
A pénzintézetek eredményét tehát az elemzés szerint torzították a könyvelési manőverek, és nem tudni, hogy ezek mekkora befolyást gyakoroltak. A befektetők ugyanakkor bíznak abban, hogy az élénkülés megkezdődött, és figyelmüket a pénzügyi szektor felé irányítják. Mert, mint mondják, a tapasztalatok szerint ez a szektor ugyanis az első, amelyik rendszerint kilábal a recesszióból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.