Hosszútávon csak újabb cégek tőzsdei bevezetése teheti igazán vonzóvá a budapesti tőzsdét, addig a befektetésre váró megtakarításokat érdemes lehet más, likvidebb területekre, akár a régió más országaiba átcsoportosítani – állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. nemrégiben elkészült, a likviditási szempontokat mérlegelő analízise. Más tőzsdei elemzők viszont állítják, hogy idehaza is vannak még vonzó, s kellően likvid befektetési lehetőségek, sőt érdemes nyitott szemmel járni, s felkészülni a hazai és nemzetközi piacok változására.

Az elmúlt hónapokban, elsősorban a globális gazdasági válság hatására jelentős mértékben átalakult, gyakorta lecsökkent a befektetési termékek likviditása, ami nem csak a kisbefektetőknek jelent nagy kockázatot: annál jobb ugyanis egy befektetés likviditása, minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel és minél kisebb tőkevesztéssel lehet pénzzé tenni.

Minden rendben működő piac alapfeltétele a megfelelő likviditás, ami azonban a tapasztalatok szerint csak akkor kerül a figyelem középpontjába, ha válságos, vagy legalábbis a normálistól jócskán eltérő piaci helyzetekkel szembesülnek a befektetők. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban is, sokszor úgy, hogy a likviditáscsökkenést komoly veszteségek kísérték. Az Equilor szakértői több befektetési termék vizsgálata alapján arra jutottak, hogy a likviditáscsökkenést megfelelő diverzifikációval lehet a legjobban elkerülni. Gereben András, a cég ügyvezető igazgatója erről kifejtette, hogy a befektetők portfoliójának összeállításakor, az eddig háttérbe szoruló likviditási jellemzőket jóval nagyobb súllyal kell figyelembe venni. Azaz egy olyan portfolió kialakítása lehet a cél, amely normális piaci körülmények között a likvid és illikvid eszközök egyensúlyára törekszik. A válságidőszak piaci körülményei között – azaz napjainkban is – célszerű a likvid eszközöket felülsúlyozni, annak érdekében, hogy a befektető képes legyen azonnal reagálni az árfolyamok rohamos változására.

Befektetési megoldások és likviditás

A lekötött bankbetét illikvid befektetésnek tekinthető, amelynek legfőbb hátránya, hogy a lekötés felbontása esetén a teljes kamat elveszhet. Az állampapír válságos időkben illikvid és extra kockázatú, miközben normális piaci időkben likvid eszköznek számít. Az elmúlt hónapok válsága során a magyar állampapírpiac lényegében befagyott, miközben a fejlettebb angolszász és más nyugat-európai államok kötvényei sokkal keresettebbek, mivel esetükben minimális az államcsőd, azaz a kötvények nemfizetésének kockázata. A befektetési alapok különböző mértékben likvid eszközök a leglikvidebb likviditási alapoktól egészen a zártvégű ingatlanalapokig. A nyíltvégű alapok fő hátránya likviditás szempontjából, hogy a befektető csak két, három, esetleg kilencven nap múlva juthat hozzá a tőkéjéhez, mivel az alapkezelők ilyen feltételek mellett vállalják a befektetési jegyek visszaváltását. Ez a 2-90 nap között változó visszaváltási idő súlyos árfolyamingadozások esetén arra is elég, hogy a befektető jelentős tőkeveszteség mellett jusson hozzá pénzéhez, azaz a visszaváltási kérelem benyújtásához képest akár jelentősen alacsonyabb egy jegyre jutó nettó eszközérték mellett történik meg a visszaváltás. A zárt végű befektetési alapok, ha lehet még kevésbé likvid befektetési eszközök, hiszen a befektető az előre lefektetett futamidő alatt általában nem fér hozzá a tőkéhez. Ehhez jönnek azok a kockázatok és hátrányok, amelyek az abnormális piaci mozgások közben felmerülhetnek, mint amilyen az ingatlan alapok novemberi befagyasztása is volt. Mindezek miatt, a likviditást kereső befektetőknek a befektetési alapoknak csupán egy szűk köre jöhet szóba. Az egyik legnagyobb forgalmat bonyolító befektetési forma a deviza, illetve a hozzá kapcsolódó eszközök jó választást kínálnak, például azért is, mert a kereskedési időt nézve a leghosszabb ideig lehet velük kereskedni. Az arany, amit a befektetők gyakran biztos kikötőként (safe haven) emlegetnek nehéz időkben valóban az utolsó mentsvár lehet. Az arany árát azonban nem a megszokott piaci szabályok mozgatják. Az árfolyamot időnként a befektetők „idegessége” sokkal inkább befolyásolhatja, mint a kereslet kínálat. És persze figyelembe kell venni azt is, hogy a világpiacra nem csak üzleti, hanem kulturális események, így a rengeteg arany vásárlásával járó indiai esküvői szezon is hatással vannak.

 

A BÉT forgalma 2001 óta több mint a hatszorosára növekedett, egészen a 2007-es, átlagos havi 750 milliárd forintos csúcsig. Igaz, 2007-ben az extra forgalomnövekedést részben az OMV által végrehajtott óriási mennyiségű Mol részvényvásárlások okozták.

A budapesti parkett forgalmát azonban mindinkább két részvény, a Mol és az OTP határozza meg. Hozzájuk csatlakozva a Richter, illetve a Magyar Telekom papírjai a teljes részvénypiaci forgalom 93 százalékát adták 2007-ben és 96 százalékát 2008-ban. A megoszlás azonban az előző évhez viszonyítva átrendeződött (amit jól mutatnak a mellékelt diagramok). Ennek oka, hogy a Mol forgalomból való részesedése a 2007-es 40-ről 21 százalékra csökkent, amit nem kis mértékben a papír közkézhányadának csökkenése generált. A tavalyi forgalomátrendeződés fő nyertese az OTP volt, amely a teljes részvénypiaci forgalom már közel 60 százalékát adta.

© hvg.hu

Tavaly a válság kirobbanásának évében a teljes magyar piacot már a likviditás elapadása jellemezte, bár ez nagyrészt az év utolsó harmadára tevődött – írja az Equilor elemzése. A tőzsdén pozitívan értékelték a magyar háztartások tavaly őszi rohamát, amikor rendkívül sok, a tőkepiacon többségében első ízben szerencsét próbáló befektető nyitott számlát brókercégeknél. Abban reménykedtek, hogy a zuhanó árfolyamú részvényekből bevásárolva tetemes nyereségre tehetnek szert hosszú távon. Ezzel párhuzamosan az amerikai és nyugat-európai intézményi befektetők a magyar piacról sok pénzt vontak ki, aminek forgalomcsökkentő hatását, ha kis mértékben is, de kompenzálta a magyar lakosság részvények iránti rohama.

© hvg.hu

Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a forgalom átrendeződése a válsággal van összefüggésben. A külföldi befektetőknek szinte muszáj volt eladni az OTP-papírokat, hiszen a bankszektorba tartozás, a válságtól sújtott feltörekvő piaci elhelyezkedés, s a magyar gazdaságról szóló egyre rosszabb hírek mind errefelé nyomták őket. A bankpapír forgalomcsökkenésének ezek után nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, ez nem feltétlenül a likviditás romlását jelezi. A jelenlegi helyzetben arra sem lehet számítani, hogy egy esetleges stratégiai kivásárlás után az OTP kivonulna a magyar tőzsdéről, hiszen a bankot erős eszközökkel védik az átvételtől.

Míró József, az Erste Bank elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány BÉT-en jegyzett papír esetében valóban nehezebbé vált a kereskedés, romlott a likviditás, de mind az OTP, mind a Mol, a Richter vagy a Magyar Telekom jó és elfogadható likviditású lehetőséget kínál a kisbefektetőknek, azaz a likviditás nem feltétlenül válik a korábbiaknál fontosabbá.

Bár az elemzők szerint valóban sokan gondolják, hogy egy idő után elfogyhatnak a papírok a BÉT-ről, de még ebben az extrém esetben is teljesen valószínűtlen, hogy a budapesti értékpapír-kereskedés megszűnne, hiszen a befektetők szolgáltatás iránti kereslete ezt akkor is fenntartaná.

Az Equilor vizsgálatai szerint a Mol menedzsmentje az OMV ellenséges felvásárlási szándékának megakadályozása érdekében hatalmas mennyiségű saját részvényt vásárolt a vállalat részvényeiből, melyeket aztán „baráti” kezeknek kölcsönözték ki. Miközben az OMV hadmozdulatait sikerült kivédeni, a vállalat azt is elérte, hogy igen jelentősen lecsökkent a Mol részvényeinek közkézhányada. Az idén áprilisi adatok szerint már kevesebb, mint 30 százalék volt az a részvénymennyiség, amellyel szabadon lehetett kereskedni. Fontos megjegyezni, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok sajátrészvény vásárlásai a likviditás csökkenése mellett a transzparencia romlását is okozzák. Az átláthatóságot és emiatt a Mol befektetői megítélését tovább ronthatja a vállalat április 23-i közgyűlésén elfogadott intézkedéscsomag, amely – az orosz Szurgutnyeftyegaz részvényvásárlása után – az ellenséges felvásárlást még inkább lehetetlenné teszik. Emiatt az Equilor értékelése szerint korántsem lenne meglepő, ha a közeljövőben tovább esne a Mol részvényeinek forgalma, s ezzel még inkább koncentrálódna a magyar részvénypiac.

Az OTP -részvény szép lassan a Budapesti Értéktőzsde egyedüli domináns papírjává válik, hiszen egyre nagyobb mértékben részesedik a forgalomból, ami a bank menedzsmentje által indított, az árfolyamot támogató jelentős sajátrészvény-vásárlási akció következménye is. Az OTP térnyerése és a többi blue chip (különösen a Mol) valamint a kisebb papírok háttérbe szorulása ettől még tény. A bank papírjait illetően azonban jelentős az aktivitás mind a belföldi, mind a külföldi befektetők körében, a közkézhányad relatíve magas, a bankot érintő állandóan nyilvánosságra kerülő hírek pedig segítik az árfolyam ingadozását. (Persze vannak ellenkezőleg ható hírek is. Tartja magát például az a piaci szóbeszéd, hogy a menedzsment a nyilvánosan ismertnél nagyobb pakettet kontrollálhat, azaz a bank szabadon kereskedhető papírjainak aránya valójában kisebb lehet annál, mint ami az első látásra számításba jöhet.)

Az OTP-papír forgalmát egyetlen magyar részvény sem tudta megközelíteni a közelmúltban, ráadásul a pénzügyi szektor fókuszba kerülésével az OTP esetében csak tovább gyarapodott az aktivitás. Tavaly augusztus óta a bank részvényeinek forgalma közel megnégyszereződött. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy számos új, főként magyar kisbefektető is megjelent a papír piacán az októberi zűrös időszakban. A hivatkozott tanulmány szerint ezért OTP kitűnése a legpozitívabb jelenség a magyar piacon. Amennyiben azonban az OTP forgalma veszélybe kerülne, egy új hasonló súlycsoportú papír megjelenése híján, a BÉT létjogosultsága kérdőjeleződne meg.

Régiós forgalmi összehasonlításban a magyar börze 2008-ban alulteljesített a lengyel, a cseh és az osztrák tőzsdékhez képest is. A tavaly őszi árfolyamzuhanások először a forgalom emelkedését eredményezték, ezt követően az év végén átlagosan közel 40 százalékkal esett az aktivitás. A régiós börzék egymás közötti versenyében a 2008-as harmadik negyedévben még mindig a bécsi tőzsde vezetett, de a varsói már kezdte utolérni. Ez 2008 utolsó negyedében változott meg, amikor a legnagyobb mértékben az osztrák piacon lassult a forgalom. Ennek köszönhetően pedig tavaly decemberben már a lengyel börze volt a vezető a régióban az euróban mért részvénypiaci forgalomban.

Az Equilor megvizsgálta, hogy a négy régiós börzén jegyzett részvények közül melyek azok, amelyekben árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat bonyolították le a 2009. március havi kereskedési adatok alapján. A top 10-ben Bécs és Varsó felül-, míg a budapesti és a prágai parkett alulreprezentált. Ez is mutatja, hogy a magyar piacon túl is van élet, és nem is akármilyen: a top 10-be egyedüli magyar részvényként az OTP került be, ott viszont az előkelő negyedik pozíciót foglalja el. A legnagyobb aktivitású részvény egyértelműen az Erste Group a régióban, amelyet a lengyel PKO Bank és a szintén osztrák OMV követ. A top 10-ben összességében 4-4 osztrák és lengyel, illetve 1-1 magyar és cseh részvény található.

A 10 legnagyobb forgalmú részvény Közép-Európában
(2009. március, millió EUR*)

	Vállalat	Tőzsde	Forgalom
1.	Erste Group	Bécs	1,073.59
2.	PKO Bank	Varsó	972.11
3.	OMV	Bécs	763.35
4.	OTP	Budapest	718.81
5.	Voestalpine	Bécs	676.97
6.	CEZ	Prága	649.87
7.	Pekao	Varsó	637.34
8.	KGHM	Varsó	629.93
9.	Telekom Austria	Bécs	571.04
10.	TPSA	Varsó	469.47

* 2009. március 31-i árfolyamokkal számolva
Forrás: Equilor gyűjtés

A közép-európai régióban az elmúlt évek statisztikái is alátámasztják, hogy a budapesti börze hónapok óta a legalacsonyabb forgalmat tudja felmutatni, miközben a lengyel és az osztrák tőzsdék normál piaci körülmények között jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a régiós részvénypiaci forgalomból. Külön kiemelendő a varsói tőzsde iránti növekvő érdeklődés, amit az is támogat, hogy 2008-ban európai szinten, a lengyel börzén történt meg a legtöbb tőzsdei bevezetés – áll az Equilor elemzésében.

© hvg.hu

A magyar befektetők azonban a régión kívüli piacokon is szétnézhetnek. Sőt ezzel ma már elég sokan próbálkoznak is. Miró József szerint az amerikai piac például kifejezetten érdekes lehet, elég csak az olyan nagy cégek részvényeinek áringadozására gondolni, mint a General Motors, a Citigroup vagy a Bank of Amerika. Az Erste elemzője nem véletlenül említett két bankot is. Szerinte ugyanis a bankszektor hamarosan nagyon izgalmas befektetési területté válik. Különösen azok a pénzintézetek, amelyeket kevésbé érintett a válság, vagy amelyeknek a veszteségek ellenére jók a jövőbeli kilátásaik. Egyelőre azonban még sok a bizonytalanság, s csak az év második felében jelenhet meg a bika a piacon, s indulnak emelkedésnek az árfolyamok.

Fazakas Péter szerint már most érdemes előre tekinteni. Az ősz ugyanis valóban a világgazdaság állapotának lassú jobbra fordulását hozhatja. Így érdemes figyelni, hogy milyen iparágak mutatják a legnagyobb vitalitást, s lassan el lehet gondolkodni azon, hogy milyen szektorokban lehet és érdemes majd befektetési lehetőségeket keresni. A mostani helyzetben pedig megfontolható az arany vásárlása is. A befektetőknek a Buda-Cash elemzője szerint két ellentétesen ható folyamatot kell mérlegelniük. Ha fennmarad a piaci bizonytalanság jelenlegi szintje, az az arany árát alacsonyan fogja tartani. Ugyanakkor a várhatóan növekedő olajárak, s a bankmentések során megjelenő rengeteg új pénz az inflációs hatásokat fogja erősíteni, ami az aranyár emelkedéséhez vezethet. Persze ez esetben is jó észben tartani: nem mind arany, ami fénylik.