Lemond végkielégítéséről a Dresdner Bank volt elnöke
A közvélemény rendkívül heves tiltakozása, a szokatlanul éles sajtóbírálatok és a kormány két miniszterének leplezetlen felháborodása nyomán lemondott 3,6 millió eurós végkielégítéséről vasárnap a Dresdner Bank volt elnöke.
Herbert Walter nyilatkozatában a pénzügyi válságnak korábbi bankjára gyakorolt hatásaival indokolta a döntést, amely általános vélekedés szerint csakis az éles tiltakozások nyomán született meg.
A Dresdner Bank az elmúlt évben magas, mintegy 6,6 milliárd eurós veszteséget halmozott fel, s végül - a talpon maradás érdekében - összeolvadt a Commerzbankkal, amely azóta állami pénzügyi segítségért folyamodott. Mindennek ellenére a hét végén ismertté vált, hogy a Dresdner Bank leköszönő vezetői - szám szerint kilencen - összesen 58 millió euró bónuszhoz, illetve végkielégítéshez jutottak.
Peer Steinbrück pénzügyminiszter tisztességtelennek nevezte az eljárást, s hangoztatta, hogy az súlyos kárt okoz a társadalomnak. Hasonlóan foglalt állást Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági miniszter is, aki szintén értetlenségét és felháborodását fejezte ki a történtek miatt. A miniszter szerint olyan menedzserek mértéktelen követeléseiről van szó, akik az adófizetők támogatása nélkül még fizetéshez sem juthattak volna. Guttenberg ezért a kapott bónusz, illetve a végkielégítés visszafizetésére szólította fel az érintetteket.
Herbert Walter - aki 2003-tól 2009 januárjáig állt a Dresdner Bank élén - ezután jelentette be, hogy lemond végkielégítéséről. Az azonban nem ismert, hogy bónuszként hány milliót tartott magánál. Az elnökség többi tagja egyelőre nem nyilatkozott.
Értesülések szerint a Dresdner Banknál 2007-ben még nem mentek annyira rosszul a dolgok, a különböző elnökségi juttatások akkor azonban a mostani 58 milliónak "csak" a felét tették ki.
Szombaton szerte Németországban több tízezren tüntettek a kormányzat válságkezelő politikája ellen, s a "felelőtlen" bankárok felelősségre vonására szólítottak fel. Követelték a kormánytól, hogy ne a szegényekkel, illetve az egyszerű alkalmazottakkal fizetesse meg a válság árát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.