Fogadalmat tenni könnyű, megvalósítani annál nehezebb, főleg, ha rossz beidegződések rabjai vagyunk. Ha azonban a céljaink kitűzése mellett néhány alapvető szokást is sikerül kialakítunk, azzal nagy lépést tehetünk azért, hogy 2025 tényleg a mi évünk legyen.
Mindannyiunknak vannak tervei, álmai, amelyeket szeretnénk megvalósítani, ilyentájt pedig sokakban még erősebb a késztetés, hogy fogadalmakat tegyen a következő évre. Aztán a ahogy telnek a napok és hetek, egyre inkább szembesülünk vele, hogy valahol megfeneklettünk, legalábbis ez az általános minta. A terveink persze nem ugyanazok, sosincs univerzális út, de mégis: mire érdemes odafigyelnünk, hogy nagyobb eséllyel érjük el a céljainkat? Erre kereste a választ a Personal Branding Blog.
Legyünk következetesek
A következetesség az a titkos összetevő, amitől az álmokból végül célok, majd valóság lehet. Ez nem azt jelenti, hogy hatalmas ugrásokkal kell haladnunk a célunk felé, épp ellenkezőleg: több kisebb, megvalósítható (rész)lépésre kell bontanunk a tervünket ahhoz, hogy átlássuk, melyik lépés mi után következik. Az oldalon megjegyzik: nem feltétlenül a legtehetségesebbek és a legeredetibb ötlettel előálló emberek lesznek a legsikeresebbek, sokkal inkább azok, akik ragaszkodnak a céljuk elérése érdekében felállított tervhez. Ha megtanuljuk, hogyan lehetünk következetesek, az egész életünket jó irányba terelhetjük.
Tanuljunk meg nemet mondani
Hányszor érezte már, hogy kedvezőtlen skatulyába kerül, ha nemet mond valamire? Hogy majd mások azt gondolják, nem elég megbízható, nem lehet önre számítani, vagy egyszerűen csak kimarad valamiből. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy ha mindent elvállalunk és mindenkinek próbálunk megfelelni, azzal saját magunk alatt vághatjuk a fát, és könnyen távolabb sodródhatunk a személyes terveinktől. Ugyanakkor ahhoz, hogy tudjunk nemet mondani, világos elképzelésekkel kell rendelkeznünk arról, milyen lehetőségek visznek közelebb a céljainkhoz. Így könnyebben tudunk dönteni, és koncentrálni arra, ami igazán fontos.
Ne felejtsünk el aludni
Felgyorsult életünkben sokszor hajlamosak vagyunk alulértékelni az alvást. Önsegítő könyvekben, közösségi oldalakon gyakran lehet arról olvasni, hogy úgy lehet valaki sikeres, ha a napját már hajnali ötkor elkezdi, mert akkor mindenre jut ideje. Pedig átlagosan életünk egyharmadát alvással töltjük, nem véletlenül: ilyenkor regenerálódik a szervezetünk és dolgozza fel az elménk a nap eseményeit. Ha megvonjuk magunktól az alvást, annak súlyos következményei lehetnek, például csökken a teljesítőképességünk, nehezebben hozunk döntéseket, romlik a memóriánk, és akár komolyabb betegségek kialakulását is kocáztatjuk. Tehát ha 2025-ben az alvást a nélkülözhetetlen teendők listájára soroljuk, azt meg fogja hálálni a teljesítőképességünk.
Legyünk hálásak
Miközben a nagy célt tartjuk a szemünk előtt, könnyen elhalványulhat mindaz, amit már elértünk az úton. Ha megtanuljuk értékelni az eddigi fejlődésünket és a kisebb előrelépéseket, könnyebben vehetjük majd a soron következő akadályokat is. Hálásnak lenni azért, amit már elértünk, nem azt jelenti, hogy beérjük kevesebbel: egyszerűen csak konstatáljuk és elismerjük azt, amit már magunk mögött hagytunk.
Tanuljunk meg okosan célokat kitűzni
Fogadalmat tenni tudni kell. Ha túl nagy vagy túl általános célokat tűzünk ki (például: le akarok fogyni), az egyenes út lehet a későbbi elégedetlenséghez. Ezért legtöbbször érdemes konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött célokban gondolkodni. Ha ez az öt alapvető tulajdonsága megvan a tervünknek, az már félsiker: megvagyunk a sikerhez vezető út térképével. Ahelyett, hogy azt mondanánk, valamiben sikeresek leszünk jövőre, igyekezzünk minél pontosabban megfogalmazni, mit jelentene számunkra a siker az új évben.
Legyünk elnézőek magunkkal szemben, és merjünk hibázni
Miközben a céljainkért hajtunk, hajlamosak lehetünk önmagunk legszigorúbb kritikusaivá válni és a legapróbb hibát is a szívünkre venni. De az önostorozás nem segít abban, hogy elérjük a céljainkat, sőt, ha lehet, még jobban visszavet. Ha kevésbé vagyunk szigorúak magunkhoz, azzal elfogadjuk a saját tökéletlenségeinket, ám fontos tudatosítani azt is: egy hiba nem az út végét jelenti, hanem hozzátartozik a célhoz vezető folyamathoz. Ha ezt elfogadjuk, azzal értékes felismerésekkel gazdagodhatunk, érdemes tehát a kudarcokra olyan lehetőségként tekintünk, amelyekből tovább fejlődhetünk.
Ne szégyelljünk segítséget kérni
Ki nem érezte már úgy, hogy a gyengeségét ismeri el azzal, ha segítséget kér? Van, akinél ez egészen szélsőségesen nyilvánul meg, és azt gondolja, hogy mindent egyedül kell megoldania ahhoz, hogy sikeresnek tűnjön. Pedig nincs abban semmi ördögtől való, hogy amikor úgy érezzük, segítségre van szükségünk, merünk is segítségért kérni. Lehet az egy szakértő, aki segít a további lépések kidolgozásában, vagy csak egy baráti tanács – ezek is részei a célunkhoz vezető útnak, amin egyáltalán nem kell magányosan végigmennünk.
Maradjunk nyitottak és kíváncsiak
A nyitottság és a kíváncsiság is sokat segíthet abban, hogy véghez vigyük, amit eltervezünk. Ez nem jelent mást, mint hogy hajlandóak vagyunk befogadni új élményeket, ötleteket, nézőpontokat, kérdezünk, és folyamatosan tanulunk. Könnyű beleragadni a megszokásokba, de a világ nem áll meg, folyton változik, ezért nekünk sem tanácsos a szokásaink rabjaivá válni. Ha megtanuljuk, hogyan legyünk rugalmasak és nyitottak a világra, olyan utakat is felfedezhetünk, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna.
Ne felejtsünk el hinni önmagunkban
De mindezek előtt a legfontosabb az, hogy ne felejtsünk el (vagy éppen tanuljunk meg) hinni önmagunkban. Mindegy, milyen célt tűztünk ki magunk elé, ha magunk sem hiszünk benne, hogy meg tudjuk csinálni, akkor bizonyára nem is fog sikerülni. Az önbizalom ugyanis az az üzemanyag, ami a motivációnkat, kitartásunkat és elszántságunkat táplálja, amikor éppen nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk.
Nyitókép: AFP