2009. február. 05. 12:23
MTI
Utolsó frissítés: 2009. február. 05. 12:20
Gazdaság
Nincs sok remény a kelet-közép-európai védőháló megvalósulására
Az európai uniós elnökséget ellátó Csehország külügyminisztere nem sok reményt fűz az osztrák kormány által kezdeményezett közép- és kelet-európai stabilizációs háló megvalósulásához.
Karel Schwarzenberg a News című osztrák hetilap legfrissebb, csütörtökön megjelent számában borúlátását azzal indokolta, hogy valamennyi európai ország saját nemzeti programjának a finanszírozásával vesződik, következésképpen nemigen mutatkozik készség arra, hogy a hazai gazdaság támogatásán túlmenően is adjanak pénzt. "Kétlem, hogy számottevő mértékben bocsátanának rendelkezésre pénzeszközöket" - mondta az interjúban a javaslatra célozva.
Az osztrák kormány vezetői a múlt héten indultak több állomást felölelő lobbikörútra egy olyan nemzetközi stabilizációs alap tervével a tarsolyukban, amely a bajba jutott közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok pénzügyi megtámogatását, elsősorban is a térség bankszektora fölé húzandó védőháló megvalósítását szolgálná. Bár hivatalosan nem közölték, a bécsi tervek állítólag egy 100 milliárd eurós alap megteremtésére vonatkoznak.
A közép- és kelet-európai hitelválság elmélyülésének megelőzését célzó kezdeményezés keretében Werner Faymann kancellár és Josef Pröll alkancellár-pénzügyminiszter először Berlinbe utaztak, majd onnan Prágába mentek, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország vezetőivel tanácskozzanak az elképzelésről. Tervek szerint később egyeztetnek az összefogás lehetőségéről Belgiummal, Franciaországgal és Olaszországgal is, tehát azokkal az uniós államokkal, amelyeknek ugyancsak jelentős banki kintlévőségeik vannak a KKE-térségben. Pröll pénzügyminiszteri minőségében Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát készül felkeresni, hogy a helyi bankok számára kiépítendő, egyebek között állami fedezeten nyugvó védőhálóról tárgyaljon.
A Newsnak adott nyilatkozatában az egész világra kiterjedő gazdasági válságról Schwarzenberg kijelentette, hogy "két nagyon, nagyon kemény évnek nézünk elébe, efelől senki sem ringathatja magát illúziókban". Véleménye szerint a jelenlegi krízishelyzetben "politikai globalizációra" volna szükség. Javaslatát azzal magyarázta, hogy a globalizáció hihetetlen mértékben megváltoztatta a világot, ám most az inga visszafelé leng. "Mindenütt feléledt a hajlam a bezárkózásra, az elszigetelődésre. Csakhogy ez éppen gazdasági válságok idején járhat katasztrofális következményekkel" - érvelt. Leszögezte, hogy élesen ellenzi protekcionista intézkedések meghozatalát Európában, mert az a meggyőződése, hogy Európának éppen hogy fel kellene ébrednie, és szembenéznie a kihívásokkal.
Az osztrák kormány vezetői a múlt héten indultak több állomást felölelő lobbikörútra egy olyan nemzetközi stabilizációs alap tervével a tarsolyukban, amely a bajba jutott közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok pénzügyi megtámogatását, elsősorban is a térség bankszektora fölé húzandó védőháló megvalósítását szolgálná. Bár hivatalosan nem közölték, a bécsi tervek állítólag egy 100 milliárd eurós alap megteremtésére vonatkoznak.
A közép- és kelet-európai hitelválság elmélyülésének megelőzését célzó kezdeményezés keretében Werner Faymann kancellár és Josef Pröll alkancellár-pénzügyminiszter először Berlinbe utaztak, majd onnan Prágába mentek, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország vezetőivel tanácskozzanak az elképzelésről. Tervek szerint később egyeztetnek az összefogás lehetőségéről Belgiummal, Franciaországgal és Olaszországgal is, tehát azokkal az uniós államokkal, amelyeknek ugyancsak jelentős banki kintlévőségeik vannak a KKE-térségben. Pröll pénzügyminiszteri minőségében Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát készül felkeresni, hogy a helyi bankok számára kiépítendő, egyebek között állami fedezeten nyugvó védőhálóról tárgyaljon.
A Newsnak adott nyilatkozatában az egész világra kiterjedő gazdasági válságról Schwarzenberg kijelentette, hogy "két nagyon, nagyon kemény évnek nézünk elébe, efelől senki sem ringathatja magát illúziókban". Véleménye szerint a jelenlegi krízishelyzetben "politikai globalizációra" volna szükség. Javaslatát azzal magyarázta, hogy a globalizáció hihetetlen mértékben megváltoztatta a világot, ám most az inga visszafelé leng. "Mindenütt feléledt a hajlam a bezárkózásra, az elszigetelődésre. Csakhogy ez éppen gazdasági válságok idején járhat katasztrofális következményekkel" - érvelt. Leszögezte, hogy élesen ellenzi protekcionista intézkedések meghozatalát Európában, mert az a meggyőződése, hogy Európának éppen hogy fel kellene ébrednie, és szembenéznie a kihívásokkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Gazdaság
MTI
2009. január. 23. 12:10