IMF: Közép-Európa gyorsabban magához tér
Közép-Kelet-Európa feltörekvő gazdaságaiban a lassulás mély lesz, de a régió jobban és gyorsabban magára fog találni, mint Nyugat-Európa sok fejlettebb gazdasága - nyilatkozott Marek Belka, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai osztályának új vezetője.
A globális pénzügyi válság felhívó jel Európa számára a pénzügyi együttműködés erősítésére - mondta Belka, aki 2004 és 2005 között lengyel miniszterelnök volt, november 1. óta irányítja az IMF európai ügyeit. A közép-kelet-európai országok sikeres gazdasági reformokat hajtottak végre és legtöbbjük sokoldalú, rugalmas gazdaságot hozott létre - fogalmazott Belka az IMF által helyi idő szerint szerdán közzétett nyilatkozatban.
A szakember reményét fejezte ki, hogy a válság nyomán nemcsak a pénzügyi együttműködés fog erősödni Európában, hanem olyan hosszú távú gondok kezelése is előtérbe kerül, mint az öregedő népesség jelentette pénzügyi teher, valamint a termelékenység javítása.
Nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi krízis nyomán olyan politikai lendület keletkezik, amely a normális időkben lehetetlennek tűnő mélyebb reformok előtt nyitja meg az utat. Az osztályvezető értékelése szerint az IMF és több más globális pénzügyi intézmény nem tudott megfelelő figyelmeztetést adni a nemzetközi pénzügyi leépülésről. Mint mondta, annak ellenére, hogy a Valutaalap kiadott figyelmeztetéseket a globális gazdasági helyzetre és külön az egyes országokra vonatkozólag is, ezeket vagy nem vették komolyan, vagy az intések nem voltak elég hangosak.
James Morsink, az IMF magyar missziójának vezetője a pénzintézet honlapján közzétett interjúban úgy értékelte, hogy Magyarországon a pénzügyi piacok stabilizálódtak múlt november óta, amikor a Valutaalap jóváhagyta a 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet. Azonban még hosszú út előtt áll az ország.
Értékelése szerint a pénzügyi piacok stabilizálódása azt jelzi, hogy az IMF-hitelprogram működik. Becslése szerint a Valutaalap által támogatott program további végrehajtásával, és a globális gazdaság helyzetének fordulatával Magyarország 2010-ben tartós növekedési pályára állhat.
Morsink kitért arra, hogy nincsen semmilyen titkos, publikálatlan egyezmény Magyarország és az IMF között, és az a híresztelés sem igaz, hogy az ország a szokásosnál nagyobb kamatot fizet a hitelért, az IMF minden hitelfelvevő országnak azonos nagyságú kamatot számol fel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.