2008. november. 21. 08:52 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 21. 10:24 Gazdaság

További esés várható a pesti tőzsdén

A csütörtöki lejtmenet után további esésre számítanak pénteken a Budapesti Értéktőzsdén az MTI által megkérdezett szakértők.

Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője mérsékelten negatív nyitással számol, amelyből akár kisebb "felpattanás" is lehet a nap folyamán.

Illés László, a Quaestor Zrt. elemzője szerint a budapesti parkettet nagyon pesszimista hangulat jellemzi, amelyet elsősorban a gyengén teljesítő amerikai piac formál. A pénteki nap kérdése, hogy a nagy papíroknál kialakult, pszichésen jelentős támaszok (OTP: 2.300 forint, Mol: 8.150 forint, Richter: 24.000 forint) átszakadnak-e, véli az elemző. Amennyiben ez megtörténik, "elkeseredettség" lehet úrrá a piacon. Hozzátette: a délelőtt folyamán német és eurózóna-beli adatok várhatók, ám ezek hatása várhatóan nem lesz számottevő. A BUX 694,84 pontos, 6,03 százalékos csökkenéssel, 10.829,84 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 14,2 milliárd forint volt, a vezető részvények mindegyike veszített értékéből az előző napi záráshoz képest.

A Mol részvények záráskor 8.755 forintot értek, 650 forinttal, 6,91 százalékkal kevesebbet, mint az előző nap végén, forgalmuk 2,8 milliárd forint volt.

Az OTP napi minimumán, 2.320 forinton zárt, árfolyama 240 forinttal, 9,38 százalékkal esett, forgalma 8,2 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 23 forinttal, 4,23 százalékkal 521 forintra csökkent, forgalma 1,6 milliárd forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 1060 forinttal, 4,19 százalékkal 24.250 forintra süllyedt, a részvények forgalma 1,0 milliárd forintot ért el.

A másik gyógyszeripari részvény, az Egis árfolyama 55,9 millió forintos forgalom mellett 250 forinttal, 2,28 százalékkal 10.695 forintra csökkent.

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.