A mezőgazdasági árak 8,8 százalékkal csökkentek egy év alatt
Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén szeptemberben 8,8 százalékkal csökkent a 2007. szeptemberihez képest, ami jelentős változás az előző havi, 2,7 százalékos és az egy évvel korábbi 25,6 százalékos drágulással szemben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A növényi termékek árszínvonala szeptemberben éves bázison 22,2 százalékkal ismét mérséklődött, az augusztusi 4,6 százalékos csökkenés után. Az élő állatok és állati termékek árszínvonala pedig 9,3 százalékkal nőtt, míg az előző hónapban 12,4 százalékkal emelkedett.
A mezőgazdasági árak az idén az első kilenc hónapban 11,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 6,3 százalékkal, az élő állatok és az állati termékek árai pedig 17,2 százalékkal emelkedett.
A gabonafélék termelői ára idén szeptemberben az előző év szeptemberéhez viszonyítva 35,6 százalékkal mérséklődött. A búza ára a márciusi csúcs – a tonnánkénti 64 600 forint – után szeptemberben – tonnánként 35 200 forintra csökkent, ez utóbbi 34,2 százalékkal volt a tavaly szeptemberi árszint alatt. Eközben a kukorica ára is jelentősen, 45,3 százalékkal visszaesett 2007 szeptemberéhez viszonyítva.
A burgonya termelői ára 25,6 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék termelői ára az év kilencedik hónapjában tavaly szeptemberhez viszonyítva 11,4 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban az uborka ára 25,3 százalékkal, a paradicsomé 65,1 százalékkal emelkedett. A vöröshagyma ára pedig 39,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A gyümölcsök 28,5 százalékos termelőiár-csökkenését döntő mértékben az alma befolyásolta, aminek ára a felvásárolt mennyiség nagy volumenű növekedése miatt több mint felével, 52,7 százalékkal lett kevesebb tavaly szeptemberhez képest. Ebben az időszakban a körte termelői ára 11,3 százalékkal, a szilváé 28,8 százalékkal csökkent.
A vágóállatok termelői árainak 11,6 százalékos növekedése a vágósertés árának 13,6 százalékos, a vágóbaromfi 11,8 százalékos, illetve a vágómarha 2,5 százalékos drágulásából adódott. Az állati termékek árainak 5,5 százalékos növekedésén belül a tavaly szeptemberihez viszonyítva az étkezési tyúktojás termelői ára 12,6 százalékkal, a tejé 3,4 százalékkal nőtt.
Az idén az első kilenc hónapban a gabonafélék termelői átlagára 11,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, lassulást mutatva az idei első félévében megfigyelt 69,0 százalékos, illetve a január-augusztusra mért 27,4 százalékos növekedési ütem után. A burgonya ára az év első kilenc hónapjában 11,7 százalékkal csökkent. A zöldségfélék ára 10,5 százalékkal nőtt, a gyümölcsöké 16,3 százalékkal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakához képest.
A vágóállatok termelői árai 15,4 százalékkal haladták meg a tavaly január-szeptemberi értéket. Jelentős, 20,3 százalékos árnövekedés volt a vágóbaromfinál, kisebb mértékű, 14,9 százalék a vágósertésnél, a vágómarha esetében pedig csekély mértékben, 2,4 százalékkal nőttek az árak. Az előző év első kilenc hónapjához képest az állati termékek termelői árai átlagosan 19,9 százalékkal, ezen belül a tej termelői ára 22,0 százalékkal, az étkezési tyúktojásé 16,4 százalékkal emelkedett.
Január-szeptemberben a mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árszínvonala 22,7 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A felhasznált energia ára 19,1 százalékkal növekedett. A takarmányok ára 36,2 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában, lassulást mutatva az első féléves 47,7 százalékos árnövekedéshez képest. A műtrágyák árszintje 60,6 százalékkal nőtt 2007 január-szeptemberhez mérten.
Az agrárolló mutatója 2008 első kilenc hónapjában 92,3 százalék volt; ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a mezőgazdasági ráfordítási árak növekedési üteme magasabb volt a termelői árakénál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.