Simor András, az MNB elnöke és Veres János pénzügyminiszter. Százmilliárdos manőverek © MTI - Koszticsák Szilárd

A tárca honlapján olvasható elemzés szerint a beruházások a kedvezőtlen gazdasági környezet és a beszűkülő finanszírozási lehetőségek miatt – az EU-források növekvően pozitív szerepe mellett is – 2009-ben némileg mérséklődnek.

Jövőre az exportlehetőségek jelentősen csökkennek, a kivitel növekedése reálisan számolva csak megközelíteni tudja a 4 százalékot, míg az import bővülése a belső kereslet csökkenése miatt jóval elmarad az exportétól. A tárca azzal is számol, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a foglalkoztatottság 0,6 százalékkal csökken jövőre.

A PM a következő időszakban elsősorban a kereskedelmi, a pénzügyi szolgáltatói, a vendéglátó szektorban és a feldolgozóipari exportra termelők esetében feltételez nagyobb mértékű elbocsátásokat.

A jelentés szerint a szeptember végén készített költségvetési törvényjavaslathoz képest a november 2-án benyújtott módosító javaslat a GDP 1,5 százalékát elérő bevételkieséssel számol. A makrogazdasági előrejelzés változása a GDP 2 százalékának megfelelő csökkenést valószínűsít, amiből 0,5 százalékot kompenzál az adóváltozások elmaradása, így jön ki az 1,5 százalék.

Az egyenlegjavulást az elsődleges kiadások eredetileg tervezettnél is erőteljesebb visszafogása teszi lehetővé – olvasható áll az elemzésben. A kiadásszűkítés főként a központi költségvetési fejezetek támogatásból fedezett kiadásainak és a közszféra béreinek csökkenése, valamint a nyugdíj- és szociális kiadások növekedésének visszafogása révén valósul meg. A közszféra bérbefagyasztásával a GDP 0,5 százalékának megfelelő, a 13. havi illetmények eltörlésével pedig a GDP 0,7 százalékát kitevő megtakarítás érhető el 2009-ben.

A központi költségvetési fejezetek, támogatásból fedezett kiadásai a 2008-as büdzsénél a GDP több mint 1 százalékával maradnak majd el a kormány tervei szerint.

A 13. havi nyugdíjak kifizetésével kapcsolatos szabályok változása várhatóan a GDP 0,3 százalékával mérsékli majd a kiadásokat. Emellett a bér- és inflációs előrejelzés változása következtében a nyugdíjemelés mértékét meghatározó, svájci index is alacsonyabb az eredetileg tervezettnél (5,6 százalék helyett 3,1 százalék), aminek következtében a nyugdíjakhoz kapcsolódó megtakarítás összességében a GDP 0,5 százalékát teszi ki.

A PM azzal számol, hogy a családi támogatások, szociális juttatások inflációkövető emelésére csak szeptember 1-től kerül sor, valamint hogy az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátások nem változnak. Mindez a GDP 0,1 százalékát kitevő állami kiadáscsökkenést jelent.

A kormány tervei szerint az eredetileg tervezetthez képest csökken a személyszállítás támogatása, mérséklődnek a Munkaerőpiaci Alap kiadásai és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A költségvetés biztonságos végrehajtását a GDP 0,7 százalékát kitevő tartalékok: az általános- és céltartalék, valamint a stabilitási tartalék segíti – áll a jelentésben.