Veres: Magyarország 2009-ben megfelel a maastrichti kritériumoknak
A kormányzat azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiánya GDP arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek – mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában hétfőn a parlamentben, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási kiadásokat. Ennek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.
Veres János kiemelte, hogy a kormány áttervezte a 2009-es makropályát. Olyan új makroelőrejelzést készítettek, ami a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Ennek alapján a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz.
„Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe” – szögezte le a pénzügyminiszter, aki az infláció mintegy 4,5 százalékra való mérséklődésével számol.
„2008. október 9-e emlékezetes nap a számunkra. Ezen a napon ugyanis eltűntek a vásárlók a magyar állampapírpiacról, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, venni senki, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot" – idézte fel Veres János. Elmondta, hogy a forint árfolyama aznap szintén nagyon kedvezőtlen módon változott meg, a válság megérkezett Magyarországra, ráadásul spekulációval párosulva.
A költségvetés megalapozása szempontjából nagyon fontosnak, több tekintetben úttörő jellegűnek nevezte azt a megállapodást, amelyet a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal igen rövid idő alatt sikerült megkötnie: „Ilyenre nem volt példa, hogy az említett nemzetközi intézmények közösen nyújtasanak egy országnak finanszírozási csomagot, támogatva annak gazdasági stabilizációs programját.”
Veres János szerint a csomag mérete, a finanszírozási forrás nagysága is rekordösszegű, a csomag ugyanis 20 milliárd euró, vagyis 25 milliárd dollár finanszírozási forrást nyit meg Magyarországnak. Ez lényegesen több, mint amire várhatóan szükségünk van, de elegendő ahhoz, hogy ellen tudjunk állni a spekulációnak és nyilvánvalóvá váljék mindenki számára: Magyarország erős, nincs egyedül.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy jövőre nincs lehetőség a közszférában béremelésre. Ezen kívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy – szintén a közszférában – 13. havi bért fizessenek.
„Sajnos nem tehettünk mást, olyan intézkedések is szükségessé váltak, amelyek a nyugdíjasokat érintik. Ezek közé tartozik a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximalizálása, valamint az, hogy a 13. havi juttatásban csak az öregségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek” – sorolta a pénzügyi vezető.
Mint elhangzott, a kiadáscsökkentő lépések október elejéhez képest összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik az államháztartási költést.
Veres János szerint az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Erre garanciát jelentenek a minden esetben önálló előirányzaton tervezett társfinanszírozás összegei, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást lehetővé tevő rugalmas szabályok. A költségvetésben megjelenő és az azon kívüli, mindösszesen 1 000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatások – mintegy külső plusz-forrásként – jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez.
Veres elmondta, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2009-es költségvetését minimális hiánnyal tervezték, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírása értelmében egyensúllyal számol.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.