Az infláció gyorsult: augusztusban mínusz 0,1 százalékos volt a havi és 4,4 százalékos a tizenkét havi drágulás, EU-szabvány szerint, ugyanannyi, mint júliusban. Tavaly augusztusban 1,2 százalékos, szeptemberben 1,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU-szabvány szerint számolva.

Az elemzők csökkenésre, csak 4,8 százalékos tizenkét havi inflációra számítottak szeptemberről a hazai szabvány szerint, de a korai hideg idő miatt a fűtés többe került a vártnál. A lakásfenntartás, a víz, az áram, a gáz és más fűtőanyagok 2 százalékkal drágultak szeptemberben átlagosan augusztushoz képest, az augusztusi, 0,3 százalékos többlet után. Eközben a közlekedés-szállítás már 0,7 százalékkal olcsóbbodott az augusztusi, 0,2 százalékos árcsökkenés után.

Júliusban 4,8 százalékos, júniusban 4,6 százalékos, tavaly augusztusban és júliusban egyformán 2,3-2,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hazai szabvány szerint. Az infláció tavaly ősz óta gyorsult fel Szlovákiában is, részint külső okból, az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is.

Az év vége felé az infláció valamelyes enyhülésére számítottak eddig az elemzők, részint a bázishatás, részint az olajtermékek valamelyes olcsóbbodása, részint a gazdasági növekedés Szlovákiában is valószínű lassulása matt. Az is segíthet, hogy a szlovák kormány keményen alkudozik az energiaárak emeléséről: egyelőre visszautasította a monopolszolgáltató 28 százalékos emelési javaslatát.

Az infláció féken tartásához eddig hozzájárulhat, hogy a központi banknak, a korábbi várakozással ellentétben, eddig mégsem kellett negyed százalékponttal csökkentenie alapkamatát, hogy összhangba kerüljön az Európai Központi Bank (EKB) szintjével, tekintettel Szlovákia januári euróövezeti csatlakozására. A Szlovák Nemzeti Bank utoljára tavaly áprilisban mozdult, az akkor még alacsony inflációra tekintettel negyed százalékponttal 4,25 százalékra csökkentve alapkamatát, a kéthetes repót. Az EKB most idén július elején negyed százalékponttal éppen 4,25 százalékra emelte alapkamatát, így Szlovákiában elhárulni látszott a további kamatcsökkentési kényszer. Egy hete, múlt szerdán ellenben az EKB, a világ mértékadó központi bankjainak egyeztetett akciójában, fél százalékponttal 3,75 százalékra csökkentette alapkamatát. Elemzők szerint a Szlovák Nemzeti Bank még az év vége előtt az enyhítés követésére kényszerül, ami jót tehet a gazdaságnak, de nem tesz jót az áremelkedés mérséklésének.

Szlovákia gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, a második negyedévben 7,6 százalékra lassult az első negyedévi 8,7 százalékos ütemről. A tavalyi utolsó negyedévben 14,3 százalékkal, tavaly egész évben átlagosan 10,4 százalékkal nőtt a szlovák GDP, ez a legújabb rekord az önálló Szlovákia történetében.