A sportvezető szerint a magyar sport idén – a Forma 1-es Magyar Nagydíjra fordított összeget nem számítva – 14 milliárd forint állami költségvetési támogatásban részesült, s jövőre legalább ennyi pénz jut erre a területre. Változtatni szeretnének az olimpiai felkészülési támogatás és jutalmazás eddigi rendszerén is. A szakállamtitkár elsősorban a bürokráciát akarja csökkenteni, annak érdekében, hogy a sportszervezetek jövőre lényegesen hamarabb – már az első negyedévben – hozzájuthassanak az állami pénzekhez.

A szakállamtitkár arról is beszélt, hogy elindították egy budapesti akkreditált doppinglabor engedélyeztetési eljárását a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnél (WADA). A labor – piaci alapon, nyereségorientáltan – körülbelül két év múlva kezdheti meg működését.

Ezen kívül szeretnének létrehozni egy Nemzeti Sportegészségügyi Központot az OSEI, ismertebb nevén a Sportkórház ingatlanján. Ez magántőke bevonásával, úgynevezett PPP konstrukcióban – az állami és a magánszektor partnerségében – jönne létre úgy, hogy az állam a tulajdonostól sportegészségügyi szolgáltatásokat vásárolna. Török Ottó azt is bejelentette, hogy a sportorvosi rendelők számát a jelenlegi 96-ról 126-ra kívánják felemelni.

Szerették volna elérni, hogy az ekho-t (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást) terjesszék ki a sportolókra is, amit azonban a Pénzügyminisztérium elvetett mondván, hogy ezt az adózási formát másfajta tevékenységekre – például újságírás, előadó-művészet – találták ki. Így a sportolók egységes adózásának kérdése továbbra is megoldatlan.

Az év végére egy átfogó létesítményfejlesztési stratégiát dolgoz ki a szakállamtitkárság. Török Ottó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Körcsarnok kiváltására állami forrásból egy 3500 négyzetméteres, könnyűszerkezetes edzőcsarnokot húznak fel a Fehér úton, a jövő májusra elkészülő létesítményt utánpótláscélokra kívánják hasznosítani. A szakállamtitkár szerint jövőre elengedhetetlen a Komjádi Uszoda felújítása és korszerűsíteni kívánják a Maty-éri evezős és kajak-kenu pályát is.

A lakosság fizikai állapotának felmérésére 2009-ben elindítják a Nemzeti Fittségi Tesztet, az oktatási tárcával pedig tárgyalnak a testnevelésórák számának általános iskolai megemeléséről.