2008. szeptember. 05. 18:01 MTI Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 05. 18:04 Gazdaság

Gyengült a forint

Pénteken látványosan gyengült a forint a bankközi piacon, délután fél ötkor 242,30/50 forint volt az euró árfolyama a csütörtöki 240,60/70 forint után.

A napi kereskedést 241,00 és 242,50 forint közötti ugrálás jellemezte. A kereskedők elmondták, hogy a napi minimumról, 240,70 forintról az alacsony likviditású piacon néhány londoni megbízás pillanatok alatt 243 forint fölé, a napi maximum értékére rántotta az árfolyamot. Nem zárható ki, hogy a hét végén, a budapesti résztvevők távollétében további forintgyengülés is bekövetkezik - figyelmeztettek.

Elmondták azt is, hogy a gyengülés nem magyar sajátosság, hasonló folyamatok zajlanak a feltörekvő piacok mindegyikén: lefelé tart a török líra, a dél-afrikai rand, hat éve nem vesztett értékből annyit a lengyel zloty, mint pénteken. A befektetők világszerte elbizonytalanodtak, és egyre kevesebb kockázatot hajlandóak vállalni. Ebben a helyzetben elsők között "szórják ki" portfolióikból a feltörekvő gazdaságok devizáit, és ennek az eladási láznak logikus következménye az árfolyamok megugrása.

Sokat gyengült a forint a dollárral szemben is: az amerikai deviza árfolyama pénteken délután 169,80/170,00 forint lett a csütörtöki 166,20/30 forint, illetve a reggeli 168,50/60 forint után.

A forintpiacon a rövidebb lejáratok egyelőre tartják magukat, hozamszintjük alakulása jellemzően a likviditási helyzetet tükrözi: az O/N kamat továbbra is 8,40 százalék körül alakul.

Sokkal jelentősebb a távolabbi időpontokban lejáró kötvények hozamának emelkedése: a forint látványos gyengülése a hozamok látványos, 15-18 bázispontos emelkedését hozta - elsősorban a hozamgörbe "túlsó végén"; így az irányadó 2019/A államkötvény kamata már jóval 8 százalék felett alakul, péntek délután 8,15 százalék volt.

zöldhasú
Hirdetés
Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.