Költségvetési körirat: jövőre 3,2 százalékos lesz a hiány
A konvergenciaprogram mentén elfogadott költségvetés teljesítése előfeltétele a hosszú távon fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásának a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján közzétett költségvetési körirat szerint.
A konvergenciaprogram az államháztartás eredményszemléletű hiányát 2009-re a GDP 3,2 százalékában, 2010-re a GDP 2,7 százalékában, 2011-re pedig a GDP 2,2 százalékában határozta meg. Az elvárt hiány mindezek alapján 2012-re a GDP 1,7 százalékában prognosztizálható a dokumentum szerint.
A PM szerint az államháztartási hiány kitűzött ütemű csökkentése követelmény ahhoz, hogy – a maastrichti kritériumoknak megfelelően – az államadósság GDP-ben mért arányát és az infláció mértékét egyaránt mérsékelni lehessen.
Az államháztartás egyensúlyának javításával a kormány egyúttal biztosítja, hogy Magyarország teljesítse azokat a követelményeket, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek - tartalmazza a dokumentum.
A tervezési körirat szerint a 2009-et követő években az államháztartás hiánya tovább mérséklődik. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése 2007-től a deficit és az elsődleges hiány csökkenése következtében lelassul, majd 2009-ben az adósságráta trendje megfordul. Az államadósság/GDP arány 2009-től tartósan csökken.
A kormány célja az, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához.
A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az így létrejövő, fenntartható egyensúly a gazdasági növekedés számára kedvező feltételeket teremt, mert a gazdasági szereplők számára kiszámítható gazdaságpolitikai kereteket nyújtva megkönnyíti a fejlesztési döntéseket - áll a dokumentumban.
A költségvetési körirat szerint az államháztartás egyensúlya 2008 végéig oly mértékben javul, amely 2009-2010-re alapot adhat a fenntartható növekedési pályán való haladáshoz.
A kormány e cél elérése érdekében 2008 közepétől új, növekedésgyorsító, foglalkozásösztönző programot indít, amelyben többek között a vállalkozási környezet javítására, az igényekhez jobban alkalmazható oktatási rendszer kialakítására, ezen belül korszerűbb szakképzés létrehozására, a munkahelyteremtést ösztönző adópolitikai intézkedések érvényesítésére törekszik.
Ezek megvalósítása is hozzájárul ahhoz, hogy a 2007-ben átmenetileg 2 százalék alá csökkent növekedés fokozatosan gyorsuljon és 2010-re az export, valamint a beruházások által vezérelt növekedés már ismét az EU átlagot meghaladó, gyors és fenntartható ütemű legyen.
A belföldi kereslet a 2007. évi erőteljes restrikció után 2008-tól már fokozatosan élénkülhet. A termelékenység változásával összhangban lévő bérnövekedésnek és a foglalkoztatottság bővülésének köszönhetően a háztartások jövedelmi helyzete javul, a fogyasztás fokozatosan emelkedhet. A kormányzati fogyasztás az elkövetkező években - ha kismértékben is - már pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A fiskális konszolidáció hatására felszabaduló finanszírozási források és a növekvő EU transzferek következtében a beruházási dinamika 2009-2010-re jelentősen gyorsulhat; a beruházási hányad fokozatosan emelkedik és az időszak végére megközelíti a felzárkózó országokra jellemző szintet – áll a dokumentumban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.