Veres János. Úgy tűnik beindult a gazdasági növekedés. © MTI

Veres János pénzügyminiszter szerint a kormány a következő évtől tovább javítja a magyarországi üzleti környezetet, ennek részeként a vállalkozások számára egyszerűsödik az adminisztráció az adózásban és más, gazdaságot érintő területeken, valamint várható a közterhek mértékének a csökkentése is. Az üzleti környezet javítását szolgálja a közpénzügyi törvény ősszel történő parlamenti megvitatása és várható elfogadása is – tette hozzá a pénzügyminiszter –, amihez reményei szerint részben sikerül megszerezni az ellenzék támogatását is.

Veres János szerint Magyarország 2008 nyarára trendfordulóhoz érkezett: miközben a világ más részein az infláció emelkedik, a gazdasági növekedés lassul vagy megtorpant, addig Magyarországon a pénzromlás üteme mérséklődik, és úgy tűnik, beindult a gazdasági növekedés.

A pénzügyminiszter a jelentés értékelésekor elmondta, hogy személyesen nagyra értékeli a HEBC jelentéseit, hiszen kritikájukkal és iránymutatásaikkal minden évben nem egyszer tükröt tartanak a kormánynak. Az üzleti tanács a magyar gazdasági-társadalmi életről szóló véleményét és kritikáját nyíltan fel is vállalja lehetőséget teremtve ezzel arra is, hogy a felvetett problémákról érdemi párbeszédet lehessen folytatni – tette hozzá.

A pénzügyminiszter szerint „Az egyetlen út a fejlődés” címmel kiadott jelentés hű képe annak, ahogy az üzleti élet szereplői látják a magyarországi helyzetet. A jelentés fontos megállapításának nevezte, hogy az előrehaladáshoz a reformok véghezvitelét elengedhetetlennek véli a HEBC – még akkor is, ha a kormányoldalról történt végrehajtást kritikával is illették.

Ennek kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a reformoktól nem fordul vissza a kormány. Magyarország csak a reformok megvalósítása révén tud a fenntartható tartós növekedés pályájára állni – mondta.

Ugyanakkor a jelentésből külön kiemelte a HEBC azon megállapítását, hogy Magyarország továbbra is építhet erősségeire, és ahogy ezer ember egy vállalatnál, úgy 10 millió ember is sikeres tud lenni, ha jól megfogalmazott célokért együttműködik.

A HEBC felszólaló tagjai azonban több kemény kritikát emeltek ki a jelentésből, többször is a kiszámíthatóság, átláthatóság és stabilitás hiányára hívták fel a figyelmet. Éles kritikával illették a magyarországi adórendszert, annak egyszerűsítését, a közterhek mérséklését várják a kormányzattól már csak amiatt is, hogy az ország versenyképessége erősödjék a kelet-közép-európai régiós országokkal összehasonlítva.

Rikard Jonsson, az ABB Ltd. elnök-vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy Magyarország korábban szerzett előnyeit az utóbbi években felemésztette és az élvonalból az Unió legalacsonyabb növekedését produkáló országává vált. Bár az ország még mindig építhet előnyeire, de erősségei fogyóban vannak.

A HEBC szerint a Magyarországon működő cégeknek egyre nehezebb a stabilitás és a kiszámíthatóság hiánya miatt hosszú távú üzleti terveket, megbízható prognózisokat készíteni. Ennek következtében egyre nő annak a kockázata is, hogy az üzleti tervekben meghatározott terveket teljesíteni lehessen, amely a befektetések Magyarországra hozását is nehezítik.

A HEBC szerint a kiszámíthatóságra vagy annak hiányára vonatkozó megállapítások a forint árfolyamára is igazak. A jelentés szerint ugyanis az ország túl kicsi és túl érzékeny a spekulációra. Az euró bevezetésével azonban elmúlna a veszély, hogy "az ország stabilitását spekulációval tönkre lehessen tenni". Kockázatot jelent a forint árfolyama számára a globális környezet is, a nemzetközi pénzügyi sokkok, amelyek nem állnak meg az országhatáron.

A HEBC szerint Magyarországnak a versenyképessége megóvásának érdekében figyelnie kellene a környező EU-tagállamokra is. Ezek az országok az által tesznek előnyre szert, hogy rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak a kihívásokra, rendelkeznek országstratégiával, megfelelő szektorokat tudnak vonzani. Vagyis pontosan azt csinálják jól, amiben Magyarországnak fejlődnie kell – mutatott rá Ferenczi Tamás, a BT Global Services regionális igazgatója.

Az üzleti tanács a magyar gazdaság alapvető problémájának tartja, hogy még mindig túl magas az állami újraelosztás és az állami beruházások szintje. Amíg ez így van, a HEBC szerint nagy az esélye hogy a gazdaság különböző szereplői „szekértáborokba” tömörüljenek attól függően, hogy kitől remélnek megbízásokat. A HEBC ezért fontosnak tartaná, hogy az állami újraelosztás csökkentésével megszűnjön a privát szféra függősége az állami szférától és ezen túlmenően a politikától is.

A HEBC jelentésében megjegyzi azt is, hogy bár számos fórumon szorgalmazták az államháztartási hiány csökkentésének szükségességét, de nem a gazdasági növekedés feláldozása árán. Ezt véleményük szerint nem fogadta meg a kormányzat és a hiánycsökkentést elsősorban bevételnöveléssel kívánta megoldani. Ennek eredménye lett, hogy számos jó intézkedés ellenére, néhány rossz lépés következtében az emberek a reform szót összekötötték a visszafogással. Ezáltal ellenzőknek megnyitották az utat a reformok lejáratása előtt, megnehezítve ezzel a szükséges lépések későbbi megtételét – amelyek szintén csak áldozatok vállalásával lehetségesek.

Lejárt az az idő, amikor közvéleménykutatások alapján lehetett politizálni. Az EU ernyője ugyan megóvja Magyarországot a gazdasági sokkoktól, de a lemaradástól nem – hangsúlyozta Pécsi-Szabó Miklós, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója.

A HEBC szerint a fejlődés érdekében változtatni kell, ám az ország süllyedését a demokratikusan megválasztott politikai erőknek kellene megállítaniuk. Ezért a szervezet azt szorgalmazza, hogy a szlogenszerű intézkedések helyébe kerüljenek szakszerű megoldások a politika által vezérelt megoldások helyett.

A legfontosabb kérdés a bármely hatalom iránti bizalom visszaállítása lenne, ám ehhez világos és őszinte helyzetelemzésre lenne szükség a populista ígéretek helyett. Az előre lépésben rendkívül fontos szerepe van a helyes kommunikációnak, hogy az emberek megértsék mi miért történik. Ha nincs vízió, nem várható el áldozatvállalási hajlandóság és készség sem a társadalomtól – fogalmaz a HEBC jelentése.

Sólyom levele a HEBC-hez

A rendezvényen felolvasták Sólyom László államfőnek a HEBC-hez intézett üdvözlő levelét. Az államfő ebben kiemelte: A HEBC országjelentései messze az itthoni politikában eluralkodott egydimenziós és perspektíva nélküli szemlélet előtt járnak. Ezek a kötetek közvetítik a magyarországi gazdasági élet egy döntő részének tapasztalatait és javaslatait a politika, sőt az egész társadalom számára. Ezek az éves jelentések olyan értékeket és szemléletet demonstrálnak, amelyek követése egyre sürgetőbb, ahogy a kontraszt közöttük és a magyar politikai és gazdasági valóság között egyre élesebb lesz. Ugyanakkor példát mutatnak abból, hogy lehetséges versenytársaknak konszenzusra jutniuk a mindnyájukat, sőt az egész országot érintő kérdésekben és magasabb szempontokra figyelemmel ezen a fórumon tartózkodnak saját külön érdekeik követésétől. "A vezető üzleti körök is tudják, hogy a nemzeti össztermék növekedése vagy az államadósság csökkenése önmagában nem elegendő. A társadalom életminősége a fejlődés igazi fokmérője, és csak ez adhat olyan vonzó jövőképet, ami segít kimozdulni a mostani, a gazdaságra is érvényes mélypontról" - állt az államfő levelében.