Gyengült a forint
Mozgalmas kereskedésben jelentősen gyengült a forint kedden. A budapesti bankközi devizapiacon kedden délután fél ötre az euró jegyzése 232,50/60 forintra emelkedett a hétfői 230,30/35 forintról, legmagasabb napi jegyzése 233,20/30 forinton volt.
Egyes vélekedések szerint a Mol közelgő osztalékfizetése is hozzájárulhatott a gyengüléshez, mert a cég zömében külföldi részvényesei az osztalékot valószínúleg euróra kívánják majd konvertálni.
A forint gyengült a dollárral szemben is, de nem annyira, mint az euróval szemben. A különbséget az magyarázza, hogy az euró/dollár árfolyam napközben átlépte az 1,6-os küszöböt, jelenleg 1,5951-en áll. Az amerikai deviza kedden 145,50/60 forintot ért, hétfői értéke 144,60/70 forint volt.
Az MNB déli fixingje szerint gyengült a forint a svájci frankkal és a japán jennel szemben is. A svájci frank árfolyama kedden 143,57 forint (hétfőn 141,91) volt. A japán jen MNB jegyzése kedden 1,3752 forint lett a hétfői 1,3598 forint után.
A bankközi forintpiacon az árfolyam alakulásával párhuzamosan emelkedtek a kamatok, a hozamok 7-8 bázisponttal kerültek magasabbra; a három hónapos kamat jelenleg 8,55 százalék, a 12 hónapos pedig 8,70 százalék. Hasonló irányú, de sokkal erőteljesebb elmozdulás történt az állampapírok másodpiacán, a 3 és 5 éves hozamok a keddi kereskedésben 13-15 bázisponttal emelkedtek, 9,15 és 8,30 százalékra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.