A Lengyel Nemzeti Bank június végén negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelte alapkamatát. Az "orvosság" azóta is drágítja a zlotyit, de az inflációra még sokáig nem lesz érezhető hatással – annál is kevésbé, mert éppen a zlotyi erősödése és a gazdasági növekedés lassulása miatt nem várható hamaros, további szigorítás, amint a bank vezetői a legutóbbi kamatemelés óta már többször értésre adták.

Ha a zlotyi a mostani szint közelében marad, akkor a várható inflációs pálya alacsonyabb lesz, úgyhogy a kamatemelés játéktere is szűkül, különösen az idén – mondta a Lengyel Nemzeti Bank kamatalakító pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, a "kamathéjaként" ismert Dariusz Filar a múlt héten.

A Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egy másik tagja, Miroslaw Pietrewicz azt mondta, hogy a zlotyi felértékelődése miatt a gazdasági növekedés, éves összehasonlításban, 4 százalékra lassulhat az utolsó negyedévben. Már csak ezért is csínján kell bánni a kamatemelés folytatásával, mondta.

A szerdai inflációs adat nyomán a zlotyi mindenesetre új csúcsra emelkedett az euróval szemben, 3,2497/eurót érve el.

Lengyelország hazai összterméke az első negyedévben 6,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél. Az ütem meghaladta mind a kormányzati előrejelzéseket, mind az elemzők 5,8 százalékos várakozását.

Tavaly az utolsó negyedévben 6,4 százalékkal, egész évben átlagosan 6,6 százalékkal nőtt a lengyel GDP az egy évvel korábbihoz képest, tíz éven belül a leggyorsabban. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.

Lengyelországban tovább csökken a munkanélküliség, a kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nő a korábbi, igen alacsony szintekről. A központi bank idén eddig négyszer, tavaly is négyszer szigorított, negyed százalékponttal. A Lengyel Nemzeti Bank tavaly, 2007. április végén, egyévi szóbeli figyelmeztetés után kezdte meg a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva intézkedéseit.

A szigorítások eddig nem jártak látható eredménnyel a főleg külső eredetű kockázatokkal szemben, és a központi bank kezét hovatovább megköti, hogy a lengyel gazdaság növekedési kilátásai nem egyértelműen jók, szintén főleg a külső környezet romlása miatt. Mindazonáltal a piacon lehetségesnek tartanak még további szigorításokat, ha nem is épp a legközelebbi jövőben. A lengyel központi banknak elvileg 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel, és a legutóbbi GDP-adat belső összetevői inflációs szempontból tovább romló összképet mutattak.

Utolsó adat szerint az első negyedévben a lakossági fogyasztás éves növekedési üteme 5,6 százalékra nőtt a tavalyi utolsó negyedévi 3,6 százalékról. A lakossági fogyasztás tavaly egész évben átlagosan 5,0 százalékkal nőtt változatlan áron, a 2006-os, 4,9 százalékos éves átlagról kissé tovább gyorsulva. 2005-ben 2,0 százalékkal bővült a lakossági fogyasztás.

Márciusban, 3144,41 zlotyival, a bruttó átlagbér a vállalkozási szektorban 10,2 százalékkal, előtte februárban még 12,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt. Áprilisban megint gyorsabb, 12,6 százalékos, májusban 10,5 százalékos, most júniusban 12,0 százalékos éves béremelkedés következett, 3215 zlotyira (230 ezer forint). Tavaly átlagosan 9,2 százalékkal volt magasabb az átlagbér – 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett –, mint 2006-ban. 2006-ban az évi átlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest, és most júniusban is 4,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbihoz képest.

A beruházások növekedése is gyorsult az első negyedévben, 15,7 százalékra éves összehasonlításban a tavalyi utolsó negyedévi, felülvizsgált 15,2 százalékról. Tavaly a beruházások értéke, változatlan áron, 17,6 százalékkal volt több a 2006-osnál. 2006-ban egész évben 15,6 százalékos, 2005-ben 6,5 százalékos átlagos többletet mértek.

A gazdasági növekedés várható lassulása ellenére a Lengyel Nemzeti Bankban továbbra is túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai konkurencia miatt a bérszínvonal – és vele a lakossági fogyasztás – egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő, és ez, együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást, függetlenül attól, hogy a lengyel pénzügyminisztériumban szinte biztosra veszik: a GDP-növekedés az idén legföljebb 5,7 százalékos vagy akár annál kisebb ütemű lesz. Az Európai Bizottság 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol idénre Lengyelországnak.

Lengyel közgazdászok évi átlagban 4-5 százalékos GDP-növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak az országban.