30 millió új afrikai szegény?

Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország vezetői hét afrikai ország politikusaival tárgyaltak az értekezlet első napján. A megbeszélések témája az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt, s a vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket, élelmiszeradomány formájában, illetve a termelés növelésével.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy afrikai gazdálkodók megsegítésére fordítaná az Európai Unió az agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásokat, az egymilliárd euró értékű segítséggel enyhítené az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatásait. A pénzből vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. (Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is.) Az EU emellett további 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít a rászoruló országoknak.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő intézkedéseket javasolt az energiapiaci spekuláció letörésére. Szerinte a jelenlegi 5 százalékról jelentősen emelni kellene a határidős kötésekre letétbe helyezendő biztosíték összegét, az majd visszafogná a spekulációs kedvet. Angela Merkel német kancellár szerint is kérdés, hogy mit kell tenni az árfelhajtó piaci spekuláció ellen, de a másik kérdés az, hogy miként lehetne pontosabban előre jelezni a keresletet és a kínálatot.

Merkel úgy látja, hogy a termelő és a fogyasztó országok együttes felelőssége is fontos az energiafogyasztás ügyében. Erről is szó volt az afrikai országok vezetőivel folytatott tanácskozáson - az OPEC-tag Nigéria és Algéria vezetőinek részvételével -, és szó lesz szerdán a kínai, az indiai, a brazíliai, a mexikói és a dél-afrikai kormány képviselőivel folytatandó tanácskozáson is.

Az Európai Unió és környezetvédő szervezetek hétfőn ismét igyekeztek politikai nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy egyezzen bele a szennyező gázok kibocsátásának 50 százalékos csökkentésébe. George Bush amerikai elnök azonban elutasít minden konkrét, számszerű kötelezettségvállalást addig, amíg a fejlődő országok elő nem állnak saját kötelezettségvállalásaikkal.

Úgy tűnik, a G8-csúcson vita tárgya lesz az a felfogás, hogy az atomenergia fokozott használatával lehetne kiváltani az üvegházhatást okozó, azon keresztül a globális felmelegedést felgyorsító energiahordozókat. Az atomenergia használata - figyelembe véve az atomerőművek hatékonyságát és azt, hogy ezek a létesítmények nem termelnek üvegházhatású gázokat - próbakő; elválik, hogy komolyan gondolják-e a világ államai a globális felmelegedés elleni harc támogatásáról szóló kijelentéseket - mondta Jim Connaughton, az amerikai elnök tanácsadója.

A csúcsértekezlet számos kétoldalú találkozóra is lehetőséget nyújtott, a legnagyobb érdeklődés a hivatalába május 7-én beiktatott orosz elnök tárgyalásait övezte. Dmitrij Medvegyev minden apró rezdülését szoros figyelemmel követik, hogy kiderüljön, folytatja-e vagy szakít elődje, Vlagyimir Putyin ellentmondást nem tűrő, gyakran támadó jellegű külpolitikájával. Kreml-szakértők egyetértenek abban, hogy a különbségek javarészt stílusbeliek, nem tartalmiak. Medvegyev a múlt héten azt mondta, hogy a hangsúlyok a kül- és belpolitikában is kétségtelenül változni fognak, de csak stilisztikai jellegű változásokra kell számítani, Putyinnál nem kevésbé keményen fogja védeni Oroszország érdekeit.

Medvegyev hétfőn megbeszélést folytatott George Bush amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint Gordon Brown brit miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral. Sarkozyvel és Merkellel az energiahordozók szállításáról, valamint az Európai Unió és Oroszország új partnerségi alapszerződéséről esett szó. Sarkozy azt ígérte, hogy az októberi EU-orosz csúcstalálkozóra már konkrét eredmények születnek az alapszerződést illetően.

Az orosz elnök figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja azt az elképzelést, amely szerint Litvániába telepítenék a tervezett amerikai rakétapajzs egyes elemeit, ha nem sikerül dűlőre jutni Lengyelországgal. Az iráni és az észak-koreai atomdosszié témakörében viszont egyetértettek abban, hogy folytatják az együttműködést, amelynek célja, hogy meggyőzzék a két országot nukleáris ambícióik feladásáról. A találkozó után Bush méltatta Medvegyev intelligenciáját, szerinte az új orosz elnök okos, magabiztos, fesztelenül viselkedik, "és azt mondja, amit gondol".