A JP Morgan, amely minden hónapban közzéteszi a világgazdaság feldolgozó szektorának egészére kivetített, a nemzetgazdasági mutatókból képzett saját beszerzőmenedzser-mutatóját, júniusról kiadott legújabb összesítésében azt írta: az általa számított mutató a múlt hónapban a növekedés és a visszaesés határvonalát jelentő 50-es szint alá, 0,9 ponttal 49,5 pontra süllyedt. A visszaesés az előző hónaphoz viszonyítva következett be.

A globális mutató 2003 júniusa óta először esett az 50-es választóvonal alá; akkoriban az Ázsiából kiindult atípusos tüdőgyulladás-járvány (SARS) és az iraki háború kettős sokkja sújtotta a világgazdaságot, áll az elemzésben.

Az idei júniusi részindexek közül a kibocsátási mutató 49,8 pontra csökkent az előző havi 51,1 pontról. A JP Morgan londoni elemzői szerint ez már önmagában azt mutatja, hogy a globális ipari termelésnövekedés lefulladt.

A távolabbi nehézségeket is jelzi, hogy az új megrendelések állományának részmutatója 48,3 pontra, eddigi mélypontjára esett, 1,5 ponttal a kibocsátási részmutató alá, miközben a raktárkészletek mutatója valamelyes növekedéssel 49,3 volt júniusban.

Az új rendelések és a raktárkészletek mutatójának hányadosa így 1 alá, 0,98-ra csökkent, ami az eddigi második legalacsonyabb érték, és egyértelműen a globális ipari termelés csökkenését vetíti előre.

Az összetett globális ipari PMI mindegyik összetevője az 50-es határszint alatt volt a múlt hónapban, kivéve a beszerzési oldali árakét, amely igen meredek, és nagy ütemben tovább gyorsuló nagybani inflációt jelez, 76,3 pontról 80,1 pontra emelkedve. Ennek fő tényezője a példátlan olajár-emelkedés és annak másodlagos hatásai.

A Lehman Brothers bankcsoport londoni befektetési részlegének e héten közölt összehasonlító kimutatása szerint most, hogy a nyersolaj hordója 140 dollár fölé drágult, a világgazdaság az idén a globális GDP-értéknek megint csaknem a 7 százalékát fogja olajra költeni, ugyanannyit, mint a 80-as évek eleji árrobbanás után, amikor 40 dollár felett jártak a nyersolaj-határidők.

A ház londoni elemzői szerint amikor az olajszámla a globális GDP-érték 7 százalékára emelkedett a 80-as évek elején, azt súlyos recessziók követték a legfejlettebb gazdaságokban.