A tankönyvnek is használt szakkönyv két szerzője a magyar gazdasági közélet ismert személyisége: Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari minisztere, későbbi jegybankelnök, valamint Báger Gusztáv, korábban a Pénzügyminisztériumban több felelős beosztásban dolgozó szakember, jelenleg az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója.

Kovács Árpád kiemelte: a jó kormányzási modellt úgy kell kialakítani Magyarországon, hogy illeszkedjen a nemzetközi trendekhez, és harmonizáljon az Európai Unió normáival is, egyben jól szolgálja a magyar gazdaság versenyképességének javulását. Olyan országban hosszabb távon nem lehet jó a reálgazdaság, ahol az államháztartás nem működik megfelelően – tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke az államigazgatásban tapasztalt átalakításokról megjegyezte: a költségvetési intézmények száma ugyan egynegyedével csökkent, ám az átalakítások során hiányzott a tervezés, emiatt nem vizsgálták felül az állami feladatok körét, terjedelmét, a finanszírozás forrásait. Mivel az átalakítás során a lépések nem mindenkor épültek egymásra, nem zárható ki a visszarendeződés lehetősége.

A szerzők közül Bod Péter Ákos, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, elmondta: külön fejezet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit hozott a magyar gazdaság életében az uniós tagság. A szerzők egybecsengő tanulságként állapítják meg – emelte ki –, hogy az EU-tagság alapvetően nem változtatta meg a magyar gazdasági kormányzást, néhol javított rajta, elsősorban ott, ahol az unió centralizálja döntéseit. Ilyen területnek említette Bod Péter Ákos a versenypolitikát.

A szociális, illetve jóléti kérdésekben azonban megmaradt a nemzetállamok felelőssége, függetlensége, így egyáltalán nem mindegy, milyen egy adott ország belső gazdasági kormányzása - hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy a gazdasági kormányzást tekintve azok az intézmények, területek mondhatók egyértelműen sikeresnek, "amelyek távol vannak a politikától". A professzor ide sorolta Magyarországon az ÁSZ tevékenységét, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank működését.

Kiemelte: a könyv alkotói szerint az egyes új közigazgatási modellek, például a PPP-konstrukció, csak akkor sikeresek, ha előzőleg már egy jól működő közigazgatás volt az országban.

Báger Gusztáv végül arról szólt, hogy különböző negatív politikai beidegzésektől nem ártana már elszakadni, szükség volna például a kormányzaton belül egy tervezési központ felállítására. Ez a centrum a hosszú távú célokból kiindulva vázolná fel tételesen az oda vezető, összehangolt kormányzati lépéseket a közintézmények számára – húzta alá a szakember.