Rafael Nadal. Médiasztár és szexszimbólum © AP

Az USTA (az Egyesült Államok teniszszövetsége) két éve készített felmérése szerint az összes hagyományos sport veszít a jelentőségéből, kivéve a teniszt, amely 2006-ra egy év alatt 4,1 százalékkal nőtt, 1,1 millió új játékost bevonva e sportot rendszeresen (azaz hetente legalább egy-két órát) játszók körébe csak az USA-ban. (Magyarországon a rendszeres teniszezők számát 150 ezer körülire teszik.) Ezek a számok már önmagukban is mutatják a teniszüzlet nagyságát és perspektíváit, hiszen a játékhoz felszerelés, pályák, edzők kellenek, és persze számtalan kiegészítő árucikkre és szolgáltatásra van szükség a szakkönyvektől a videójátékokon át a sportitalokig.

A professzionális tenisz még a közelmúltban is, azon kívül, hogy a versenyek jegyáraiból és a magas, de a lehetőségekhez képest csekély televíziós közvetítések jogdíjaiból elég jól eléldegélt, s valamennyi hirdetési bevételre is szert tett, elsősorban a sportszer- és másfajta sportüzlet marketingfelületének volt tekinthető. Elég csak belegondolni, hogy egyetlen rendszeres játékos mekkora forgalmat termel. Minimum egy póló, egy short, egy pár zokni, egy csuklóvédő, egy pár cipő, fejpánt, egy ütő és 10 doboz labda, 52 órányi pályabérlet szükséges, ennek értéke vékony ceruzával is legalább 150 ezer forint. Azaz a teniszsport Magyarországon minimum 20 milliárd forintos forgalmat generál közvetlenül. Az USA-ban a fenti számítással ugyanez közel 30 milliárd dollárt jelent.

Csakhogy a profi tenisz az elmúlt években túllépett korábbi szerepén, s ma már nem pusztán a szabadidőipar szolgálólánya, hanem önálló üzletággá vált a látványsport bizniszben, s ekképpen sokkal inkább a média része. A versenyzők nem pusztán sportolók, hanem celebritások, szexszimbólumok, világsztárok, akiknek a neve önmagában is márka. A teniszüzlet forgása pedig attól függ, hogy a közönség hol és hányszor láthatja fellépni ezeket az idolokat.

A három nagy nemzetközi teniszszervezet, az ITF (Nemzetközi Tenisz Szövetség), az ATP (a Professzionális Teniszezők Szervezete, tulajdonképpen a férfiteniszezők szövetsége) és a WTA (a Női Teniszezők Szervezete) kidolgozta azt a körversenysorozatot, amely különböző kategóriákban ugyan, de a világ minden sarkába elvitte a profi teniszt, továbbá olyan szabályrendszert alkottak, amely gondoskodott róla, hogy a versenyek közvetíthetőek legyenek, s mindenhonnan megfelelően szórakoztató, magas színvonalú játék jusson a tévéképernyőkre.

A körversenyek lebonyolítására az ATP és a WTA külön szervezetet hozott létre ATP World Tour, illetve WTA Tour néven. Ezek váltak a profi tenisz üzleti irányítóivá, s ezek rajzolják meg azokat a kereteket, amelyekben a versenyrendezők és a játékosok a piacra léphetnek, s részt vehetnek a profittermelésben. E gépezet fogaskerekei közé az utóbbi időben homokszemek kerültek.

A Philippe Chatrier stadion a Roland Garroson. Fogadó előny © AP

Már egy ideje lehet hallani róla (bár egyetlen konkrét ügy sem pattant ki, legalábbis nem tárták a nyilvánosság elé), hogy a versenyeket fogadási csalások miatt igyekeznek manipulálni. Néhány versenyző gyanúba is került. A legismertebb közülük Nyikolaj Davigyenkó volt, aki azóta tisztázta magát a vádak alól. Ám a mostani Roland Garrosról is érkezett hír játékos megvesztegetésének kísérletéről. Az ITF adatai szerint hatalmas összegek forognak a teniszmérkőzésekre szóló fogadásokon. Az alábbiakban csak ízelítőül bemutatjuk, hogy a 2007-es Grand Slam versenyeken mekkora összegeket tettek fel angol fontban.

Ausztrál Open
Nők: 94044966 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Sarapova – Csakvetadze negyeddöntő 8177891 font
Férfiak: 194573892 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Murray – Nadal mérkőzés a 4. körben: 14581928 font

Roland Garros
Nők: 157071657 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Henin – Jankovics elődöntő: 12949226 font.
Férfiak: 277617630 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Federer – Nadal döntő 20195083 font.

Wimbledon
Nők: 172744491 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Henin – S. Williams negyeddöntő: 14887588 font.
Férfiak: 283883443 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Federer – Nadal döntő: 30181595 font.

US Open
Nők: 128270015 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Jankovics – V. Williams negyeddöntő: 9616643 font.
Férfiak: 307940753 font a verseny alatt összesen.
Legnagyobb tétek: Federer – Gyokovics döntő: 16027669 font.

Azaz csak a négy legnagyobb torna eredményeire a hivatalos fogadási piacon összesen 1616146847 font értékben fogadtak, ami tavalyi árfolyamon durván 566 milliárd forint. A hatalmas összeg felhívja a figyelmet arra is, hogy a csaló vagy megvesztegetett játékosok és megbízóik kockázat nélkül óriási összegeket kereshetnek, de tönkretehetik ezzel a teniszsport jóhírét. Ezért az ITF elkészíttetett egy tanulmányt, amely a csalások hátterét és lehetőségeit, valamint a szükséges ellenlépések lehetőségeit térképezi fel. A vizsgálat eredményeként elkészült az az ajánlás, amelyet az IT, az ATP, a WTA és a négy Grand Slam verseny közösen bocsátott ki a "tisztességes teniszről", s így várható, hogy a 15 pontban összefoglalt foglalt lépéseket mindenütt érvényesítik. Ezzel az egyik problémát talán sikerül kipipálni.

A holtfáradt Gael Monfils és a Perrier reklámok. Ütős hirdetések © AP

Csakhogy a csalások miatti pusmogás még el sem ült, máris megjelent egy másik ügy. A világ első 20 férfi játékosa petíciót intézett Etienne de Villiers-hez, az ATP elnökéhez annak érdekében, hogy a játékosok nagyobb beleszólást nyerjenek a versenyek jövőjébe, s elérjék, hogy kevesebb versenyen kelljen indulniuk ahhoz, hogy a számukra előírt indulási számot teljesíthessék. (Ha ugyanis valamelyik játékos nem teljesíti az előírásokat, nagyon kemény pénzbüntetésre számíthat. Az első tízben rangsoroltak akár 160 ezer, a második tízbe tartozók pedig 80 ezer dolláros pénzbüntetést is kaphatnak.) Csakhogy a közönség sztárokat akar látni, elsősorban az elitet akarja, s nem érdekli, hogy a sportolók fáradtak, kifacsartak, sérülésekkel küszködnek.

És ez elvezet a következő problémához. Ha a nagy nevek sok versenyen indulnak, az sok tévéközvetítést, sok sajtómegjelenést jelent, amiből több pénz származik. Márpedig az ATP-nek pénzre van szüksége, mert sajtójelentések szerint a szervezet évek óta veszteséges. Az elmúlt négy évben összesen mintegy 19 millió dolláros negatívumot voltak kénytelen elkönyvelni, ami az idén további 6,4 millió dollárral fog növekedni. Ennek jelentős részét a jogi költségek adják, amelyek például abból a perből származnak, amelybe az ATP a hamburgi verseny szervezőivel keveredett. Az ATP ugyanis állítólag azt ígérte, hogy ha befedhetővé teszik a Hansa-város teniszstadionját, akkor ott maradhat a Mesterszériába tartozó salakpályás verseny. De az ATP mégis elvitte a versenyt, a hamburgiak viszont pereltek.

Roger Federer. Idol No1 © AP

A helyzeten nehezít, hogy a Mesterszéria eddigi főszponzora, a Mercedes Benz nem újítja meg szerződését, s az ATP-nek újabb partner után kell néznie. Etienne de Villiers, aki korábban a Walt Disney-nél volt vezető, elég jól ismeri a média- és szórakoztatóbizniszt, hogy egy ilyen viszonylag nehéz helyzetből is kivágja magát. Annál is inkább, mert meglehetősen piacképes áru van a birtokában. A megoldás – ami talán a túlterhelt játékosok számára is az –, hogy 2009-től bevezetik az úgynevezett 500-as versenyeket. Ez azt jelenti, hogy a győztesek 500 ranglistapontot kapnak az összesen tíz kiemelt eseményen. A jelenlegi állás szerint Rotterdam, Dubai, Acapulco, Memphis, Barcelona, Washington, Peking, Tokió, Basel és Valencia szerepel majd közöttük, de lehet, hogy Hamburg is visszatér a főversenyek közé. A tíz verseny egyébként 20,7 millió dollárnyi pénzdíjat oszt majd szét, ami 18 százalékkal több, mint a Mesterszéria idei összdíjazása. Ráadásul az új rendszerben valamivel kevesebb versenyt kell teljesíteniük, annak ellenére, hogy a teniszüzlet irányítói szerint a kimerültségre való hivatkozás nem korrekt, mert eddig sem kellett résztvennie senkinek kettőnél több egymást követő versenyen. Cserébe a főversenyekről való hiányzást kevésbé fogják elnézni.

„A változások, amelyeket most megalapoztunk, a legnagyobbak azóta, hogy az ATP Tour útjára indult, s reflektálnak arra az étvágyra, amely a sport iránt a kulcs- és feltörekvő piacokon megnyilvánul. Továbbá kifejezik az ambícióinkat és jövőbe vetett hitünket is. Összességében több mint 1 milliárd dollár új tőkebefektetés jelenik meg a versenyekben, az ezzel kapcsolatos pénzügyi megállapodások már megvannak” – nyugtatott meg mindenkit egy nemrégiben adott nyilatkozatában de Villiers.

Az elnök nyugalmát nyilván az is erősíti, hogy a televíziós jogdíjak is alaposan emelkednek. Bár az ATP-hez tartozó versenyek jogdíjairól nincs pontos információ, jó összehasonlítást adhat, hogy az ESPN a US Open nemrégiben megszerzett közvetítési jogaiért hat évre 140 millió dollárt fizet.