Államháztartás: májusban 88,6 milliárd forint többlet várható
A Pénzügyminisztérium az államháztartásban – önkormányzatok nélkül – 88,6 milliárd forint többletet vár májusra, az első félévre a korábbinál kisebb hiányt, 732,1 milliárdot – jelentette be Keller László, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.
Keller László államtitkár. Nem lesznek meglepetések © mszp.hu |
Az államháztartáson belül áprilisban a központi költségvetés hiánya 3,7 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak deficitje 21 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapoknál 10,4 milliárd forintos szufficit alakult ki – ismertette a fő számokat az államtitkár.
A költségvetés bevételei közül a vártnál kedvezőbben alakult az általános forgalmi adó: a 269,9 milliárd forint összegű áfa 8,2 milliárddal nagyobb a prognózisnál, és 14,2 százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi összeget.
A jövedéki adóbevétel 77,4 milliárd forint volt, az összeg 27,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Miközben az üzemanyagokból hat százalékkal kisebb, 38,7 milliárdos bevételt regisztrált a PM, addig dohánytermékekből 31,2 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, amely a bázishoz képest 19,4 milliárd forintos növekedést mutat. Az eltérés alapvető oka az előlegfizetési határidejének változása. A 149,2 milliárd forintos személyi jövedelemadó bevétel is meghaladja az előirányzatot, 9,2 milliárddal, és csaknem 26 százalékkal több a 2007. évi áprilisinál. Karácsony Irén szakállamtitkár magyarázata szerint az szja bevallások illetve befizetések nagy részét idén már áprilisban megtették az adózók, tavaly ezt májusra csúsztatták át.
Májusra a PM 88,6 milliárd forint többletet vár, az első fél évre pedig a korábbi 803,3 milliárd deficittel szemben 732,1 milliárd forint hiányt prognosztizál, ami a GDP 2,7 százaléka - jelezte Keller László.
Az év egészére továbbra is a GDP 4 százalékának megfelelő, 1092,3 milliárd forint államháztartási hiánnyal számol a szaktárca - mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy a kamatkiadások várhatóan 53 milliárd forinttal, a nyugdíjkiadások pedig 30 milliárddal meghaladják a prognózist, ezért a kedvező folyamatok mellett sem indokolt a GDP 4 százalékának megfelelő, említett éves deficit összegen változtatni.
Keller László felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege, ami nem tartalmazza a kamatkiadásokat, 2008 végén várhatóan 59,2 milliárd forint többlettel zár, ami a GDP 0,2 százalékával egyenlő.
A minisztériumok által kezelt maradványok összege 400 milliárd forintra csökkent, s az várható, hogy a jelenlegi GDP nagysága mellett 350-400 milliárd forintra állhat be, szemben a korábbi évek 500-520 milliárdjával - fejtegette újságírói kérdésre Várfalvi István szakállamtitkár. Az új felállású minisztériumok csak az eredeti költségvetési kereteken belül gazdálkodhatnak, bár a kormány még nem tárgyalta a jövő évi költségvetési irányelveket.
„Meglepetésre nem lehet számítani a jövő évi költségvetési keretek összeállításánál, s mivel ezeket a keretszámokat még korábbi koalíciós partnerünkkel, az SZDSZ-szel együtt alakítottuk ki, ezért optimista vagyok, hogy a szabaddemokraták támogatni fogják a 2009. évi költségvetést” – fogalmazott Keller László.
„A parlament kedden kezdi tárgyalni a közpénzügyi törvénycsomagot. A törvényjavaslatot 2007 novemberében nyújtottuk be, az alkotmánymódosítással és az ugyancsak kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvénymódosítással együtt” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy eddig pihent a törvényjavaslat az Országgyűlésben.
„Miután az ötpárti tárgyalásokon nem jutottunk kellő eredményre a szükséges kétharmados támogatás ügyében, abban bízik a kormány, hogy a törvényjavaslat vitája során, a nagyobb nyilvánosság meghozhatja a kétharmados támogatottságot” – közölte az államtitkár. Véleménye szerint erre azért van esély, mert a törvényjavaslat alapelveivel, azaz a költségvetés korlátainak felállításával valamennyi politikai párt egyetért. Hozzátette: a kormány készen áll arra, hogy a Fidesz javaslatait beépítse a törvényjavaslatba, azokat amelyek nemcsak a reáladósságot, hanem a kiadás növekedést is korlátoznák.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.