Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 66 százaléka
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2007-ben a GDP 5,5 százalékát érte el és már negyedik negyedéve folyamatosan csökken - közölte a Magyar Nemzeti Bank kedden.
| URLguru |
A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 8,9 százalékát tette ki, összege 616 milliárd forint.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás keretében az Európai Bizottságnak jelentett érték - 2007 végén a GDP 66,0 százalékát tette ki, 16 736 milliárd forintot.
A központi kormányzat elsősorban betéteinek felhasználásával, egyéb követeléseinek csökkentése mellett főleg államkötvények kibocsátásával és egyéb kötelezettségek vállalásával fedezte finanszírozási igényét.
A hosszú lejáratú állampapírok nettó kibocsátása jelentősen nőtt, ugyanakkor a rövid lejáratú értékpapírokban megtestesülő adósság kismértékben csökkent. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával és a központi kormányzattól kapott rövid lejáratú hitelek felvételével fedezték. A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása az előző negyedévhez hasonlóan történelmi csúcsot ért el a negyedik negyedévben is.
A társadalombiztosítási alapok bevételi többlete lehetőséget adott a központi kormányzattól kapott hitelek visszafizetésére.
A pénzügyi számlák adatai szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2007-ben 437 milliárd forint volt, a GDP 1,7 százaléka. A negyedik negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 5,2 százaléka volt (357 milliárd forint).
A háztartások pénzügyi eszközei közül a készpénz, a betétek, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen. Számottevő volt ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok eladása.
A háztartások gazdálkodását jellemző mérleg másik oldalán, a kötelezettségeknél, meghatározóvá vált a hosszú lejáratú devizahitel, de az állomány növekedése némileg elmaradt a harmadik negyedévi csúcsértéktől. A forint kisebb mértékű gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 37,7 milliárd forinttal növekedett 2007 negyedik negyedévében.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint 2007-ben 1019 milliárd forint, a GDP 4,0 százaléka volt. A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 4,2 százalékát érte el (288 milliárd forint). A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban folyószámla betéteiket, hosszú lejáratú hiteleiket, egyéb követeléseiket és nem tőzsdei részvényeiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek, a nem tőzsdei részvények, az egyéb tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2007-ben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 7,4 százalékát tette ki, az összeg 1876 milliárd forint. A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 6,5 százaléka volt1 (451 milliárd forint).
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban hosszú lejáratú hiteleiket növelték, de jelentős volt a lekötött betétek, a hosszú lejáratú értékpapírok, a nem tőzsdei részvények és egyéb tulajdonosi követelések növekedése is, miközben számottevően csökkent a folyószámla betétekben és a tőzsdei részvényekben fennálló követelés. A tartozások közül tranzakcióból eredően a hosszú lejáratú hitelek, a nem tőzsdei részvények és a lekötött betétek növekedtek jelentősen, míg a rövid lejáratú értékpapírok és a rövid lejáratú hitelek számottevően csökkentek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
