2008. április. 23. 15:11 MTI Utolsó frissítés: 2008. április. 23. 15:55 Gazdaság

Oroszország 256 millió dolláros adóhiányt követel a TNK BP-től

Az orosz adóhatóság összesen 6 milliárd rubel (255,6 millió dollár) adót követel visszamenőleg a TNK BP olajcég több egységétől - közölte a cég szerdán.

A követelés a 2004-2005-ös időszakra vonatkozik és több adónemre is kiterjed, így a forgalmi adóra, a földadóra és az ásványkincs kitermelés után fizetendő adóra. Az adóigényt már a múlt év végén benyújtotta az orosz adóhatóság, a cég azóta együttműködik a hiányosságok feltárásában. A Reutersnek nyilatkozó forrás szerint a jelentős összeg több apró hiányból áll össze - például a könyvekbe rosszul bejegyzett lapelőfizetésekről -  az egyes egységeknél.

A TNK BP Holdingnál - amely 50 százalékban a brit BP tulajdona - 150 millió rubeles (6,39 millió dolláros) adóhiányt mutattak ki. A nyilatkozó rámutatott, a TNK BP számára, amely jelenleg nagyságra a harmadik orosz olajtermelő, az adóhátralék kifizetése nem jelent problémát. 2005-ben az orosz hatóságok 2002-2003-ra visszamenőleg 1,4 milliárd dolláros adóhátralékot mutattak ki, amelyet a cég 2006-ban ki is egyenlített. Ugyanakkor az utóbbi időben több szempontból is "rájár a rúd" a TNK BP-re: március végén hazahívták a társaság 148 alkalmazottját Oroszországból, mivel problémáik támadtak a Szövetségi Migrációs Szolgálattal. A hazahívottak a technikai személyzet tagjai, 40 vezető beosztású brit állampolgár tovább dolgozik.

A 2003-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Tony Blair brit kormányfő áldásával megalakult TNK-BP fele-fele arányban a British Petroleum (BP), illetve a Tyumenyi Kőolaj Társaság (TNK) részvényeseinek, köztük a milliárdos Viktor Vekszelbergnek a tulajdonában van.

Nevük elhallgatását kérő források több hírügynökségnek akkor úgy nyilatkoztak, hogy az ügynek semmi köze sem a politikához, sem kémtörténetekhez. Ez utóbbival arra utaltak, hogy múlt héten két fivér ellen vádat emeltek ipari kémkedés miatt, s egyikük a TNK-BP munkatársa. Az idézett források szerint pusztán átmeneti gondról van szó, nevezetesen arról, hogy a társaság számos munkatársának nincs az állandó tartózkodáshoz  szükséges munkavállalói vízuma.

Tavaly a cégnek a szibériai Konvikta gázmező miatt akadtak gondjai, olyannyira, hogy a társaság kénytelen volt többségi részvénypakettjét - valamint a lelőhely kitermelésére szóló koncesszióval rendelkező cég 50 százalékát - eladni a Gazpromnak. Idén március 19-én házkutatást tartottak a cégnél a Szidanko orosz olajipari társaság szándékos csődje miatt indított büntetőeljárás kapcsán, noha azt  már 1999-ben bizonyítékok hiányában megszüntették. A házkutatás hírére a társaság részvényeinek árfolyama 10 százalékot zuhant. Másnap ipari kémkedés címén vádat emeltek Ilja Zaszlavszkij, a TNK-BP munkatársa, valamint fivére ellen. 

A The New York Times moszkvai tudósítója még a legújabb fejlemény ismertté válása előtt a TNK-BP körüli eseményekből arra következtetett, hogy az államnak a stratégiai jelentőségű energetikai vagyon megszerzésére irányuló újabb kísérletéről van szó. A BBC egyik tudósítója arra emlékeztetett, hogy a Kreml módszeresen, és néha igen keményen törekszik a kilencvenes években, Borisz Jelcin elnöksége idején eladott kőolaj- és földgázlelőhelyek visszaszerzésére: a leghírhedtebb példa erre a Jukosz-birodalom feldarabolása, és a fő tulajdonos, Mihail Hodorkovszkij bebörtönzése. A lap tudósítója szerint most arról van szó, hogy nem tudnak megállapodni a gyakorlatilag már eladott Konvikta gázmező árában. A TNK BP a legnagyobb brit beruházás Oroszországban, a cég napi 1,4 millió hordó olajat termel ki, egynegyedét a BP globális kitermelésének.
zöldhasú
Hirdetés