Mi történhet, ha az élelmiszerárak magasan maradnak?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétvégi washingtoni tavaszi közgyűlésén Dominiques Stauss-Kahn vezérigazgató arra figyelmeztetett, hogy súlyos globális következményekkel járhat, ha az élelmiszerárak magasan maradnak.
Mint mondta, az élelmiszerárak jelentős emelkedése elsősorban a fejlődő országokban okoz gondot, de a világkereskedelemben szintén az egyensúlytalanságok növekedéséhez vezethet, ami már a fejlett országokra is hatással lesz. Strauss-Kahn szerint így ez már nem kizárólag humanitárius probléma.
Szombaton korábban Németország a tanácsozáson azt követelte, hogy jobban szabályozzák a bioüzemanyagok világpiacát, hogy megakadályozzák annak túlzott kiterjedését, és ezáltal az élelmiszer-alapanyagokra gyakorolt árfelhajtó és kínálatszűkítő hatását.
Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet képviselője nagyrészt a fejlett országokat hibáztatta a magas élelmiszerárak kialakulásáért, mint mondta, a gazdag országok bioüzemanyagok iránti kereslete jelentős szerepet játszik az árak növekedésében.
Az IMF tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban a szervezet vezető testülete sürgette, hogy az IMF és a Világbank más szervezetekkel közösen nyújtson pénzügyi és tanácsadói segítséget a magas élelmiszerárak gerjesztette gazdasági-szociális problémák megoldásához.
A közös nyilatkozat a globális problémákkal kapcsolatban megállapítja: a gazdasági kilátásokra ható kockázatok jelenleg még mindig a pénzügyi piacok zavarából és annak lehetséges rosszabbodásából erednek, összefüggésben a hitel-, illetve lakóingatlan-piaci válsággal. Ugyanakkor az inflációs kockázatok - a magasabb élelmiszer-, energia- és nyersanyagárak nyomán - szintén nőnek. A globális kockázatok megfelelő kezeléséhez a kormányoknak - a helyi adottságokat figyelembe véve - ellenőrzés alatt kell tartaniuk az inflációt.
A szombati ülésen a tagállamok ugyanakkor jelentős lépést tettek afelé, hogy nőjön a szegényebb fejlődő országok szavazati súlya a szervezeten belül: az IMF vezető testülete szombaton jóváhagyta az erről szóló reformot.
Az IMF tagállamainak a javaslatot még április 28-ig legalább 85 százalékos szavazattöbbséggel el kell fogadniuk. Dominiquie Strauss-Kahn az IMF vezérigazgatója szerint csupán kis esélye van annak, hogy a 85 százalékos többség ne alakuljon ki. A szavazati arányok változtatásáról az IMF tavalyi, őszi ülésszakán élesedett ki a vita.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.