A Standard & Poor's több kritérium alapján "ciklikus érzékenységi indexet" dolgozott ki a tágabb értelemben vett Kelet-Európa 18 szuverén adósára, annak megvizsgálása végett, hogy a felmérésbe bevont országokat milyen mértékben sújthatja egy esetleges elhúzódó amerikai és globális gazdasági/hitelpiaci visszaesés.

Az S&P az elemzésben megállapítja, hogy a négy nagy globális felzárkózó térség – Kelet-Európa, Latin-Amerika, Ázsia, Afrika/Közel-Kelet – közül a kelet-európai volt az egyetlen, amelynek összesített folyó fizetési mérlege tavaly hiánnyal zárt, csaknem 50 milliárd dollárnyival.

A hitelminősítő szerint ez az idén valószínűleg megkétszereződik. A tavalyi deficitet még túlfinanszírozta a bőséges külső tőkebeáramlás, azonban egy hosszas amerikai megtorpanás visszájára fordíthatja az eddig ellenállónak bizonyuló kockázatvállalási hajlamot. Ennek következtében a magas külső bruttó finanszírozási igényű, illetve a kormánykötvény-piac nem rezidens befektetőinek jelenlétére erősen rászoruló országok - különösen Magyarország és Törökország - jegybankjai pénzügypolitikai szigorításra kényszerülhetnek, azzal együtt is, hogy a belső kereslet gyengülése miatt inkább enyhítésre hajlanának, áll a Standard & Poor's szerdai londoni elemzésében.

Az S&P szerint az amerikai recesszió hatásai nem az amerikai kereslet csökkenése révén nyilvánulnának meg Kelet-Európában, mivel a térség amerikai exportja a teljes kivitelhez mérve jóval 4 százalék alatt van; Magyarország esetében 1,1 százalék, miközben a magyar exportérték a GDP-érték 82,3 százalékának felel meg. A Kelet-Európára gyakorolt hatás elsősorban a hitel megdrágulásának és a tőkeáramlások apadásának formájában jelentkezhet, áll az elemzésben.

A Standard & Poor's által kidolgozott "érzékenységi index" 18-as mezőnyében Magyarország a hatodik helyen, vagyis még éppen a legérzékenyebb felső harmadban van, Lettország, Izland, Észtország, Kazahsztán és Grúzia mögött. A mutató alkotóelemei között különös súllyal figyelembe vett nem rezidens kormánykötvény-befektetői arány részindexe Magyarország esetében a legnagyobb, Törökországé a második legnagyobb.

A kimutatás szerint a vizsgált országcsoporton belül Magyarország az egyetlen, ahol a helyi valutában kiadott szuverén kötvényadósságban és/vagy a helyi részvénypiacon 25 százalékosnál nagyobb a külföldi befektetők aránya.

Az elemzés szerint Magyarország "igen kirívó eset", helyezése tükrözi az ország gazdasági növekedésének magas exportfüggőségét, valamit a viszonylag magas, 1,30-as hitel-betét rátát. A kinnlevőség-betétállomány hányados Magyarországon haladja meg egyedüliként az 1-et a közép-európai négyek körében.

A nem rezidens befektetők forintadósság-piaci nagy aránya is emelte a Magyarországra megállapított érzékenységi mutatót, mivel ez jelzi a viszonylagos rászorultságot a "forró" portfolió-beáramlásokra az egyébként fokozatosan csökkenő költségvetési deficit finanszírozásában, áll a Standard & Poor's szerdai londoni elemzésében.

A hitelminősítő megállapítja: jóllehet a magyar folyómérleg-hiány az idén is csökkenni fog, a tévedések és kihagyások egyenlegének deficitje továbbra is "szokatlanul magas", és hozzájárul a magasabb külső finanszírozási igényhez, ami szintén növelte Magyarország érzékenységi indexét.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service éppen szerdán jelentette be, hogy leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Izland egyébként "Aaa" szintű, vagyis a lehető legmagasabb szuverén besorolásának kilátását, miután a legnagyobb izlandi bankok pénzügyerő-osztályzatát a minap "C mínusz"-ra minősítette vissza.

Jóllehet Izland továbbra is igen hitelképes, fejlett gazdaság, egyetlen "Aaa" besorolású szuverén adós banki pénzügyierő-osztályzata sem alacsonyabb "C"-nél, áll a Moody's szerdai londoni indoklásában.

Izland érzékenységét a Standard & Poor's is kiemelte szerdai elemzésében - az ország a második helyen áll az érzékenységi indextáblázaton -, főleg a nagyon magas folyómérleg-hiányra és az izlandi bankrendszer nagybani pénzpiaci finanszírozási függőségére hivatkozva.

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint az izlandi makrohelyzet megingása már korábban is elindított olyan piaci hangulatromlást, amely az európai felzárkózó térségre, benne Magyarországra is érezhetően hatott.