Sötét jóslatok a munkanélküliség alakulásáról
Elemzők szerint a tíz éve nem tapasztalt, 8,1 százalékos magas munkanélküliségi ráta a következő hónapokban tovább romolhat, és megközelítheti a 9 százalékot. Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy az aktív korú népességnek alig több mint a fele dolgozik – legalábbis „hivatalosan”.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta átlagosan 8,1 százalék volt 2007 november és 2008 január között, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az InfoRádiónak Német Dávid, az ING bankház elemzője kifejtette: a kedvezőtlen trend egyik oka, hogy a 2006-ban kezdett kiigazító csomag részeként 115 ezer fővel csökkent az állami szférában dolgozók száma. Várhatóan még néhány hónapig tovább nő a munkanélküliség. A külső konjunktúrától, a beruházások alakulásától és a magánszféra kapacitásától is függ, hogy mikor áll meg ez a folyamat, de a legjobb lenne egy drasztikus járulékcsökkentés. Szerinte kisebb adómérséklésnek nem lesz hatása, de még a „kifehérítés” és a tőkevonzó lehetőség szempontjából sem hozhat eredményt.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a nyugdíjszabályok módosulása, az uniós források átmeneti hiánya és a gyér gazdasági növekedés is rontotta a helyzetet. „Tavaly még azt hittük, hogy a versenyszféra felszívta a közintézményektől elbocsátottakat, és a gazdaságfehérítés hatásai is érződtek a statisztikákon. Mostanra - a számok tanúsága szerint - ez megváltozott, sőt a visszájára fordult - mondta a szakember a Népszabadságnak.
A kormány sokat nem tett annak érdekében, hogy a várható folyamatot akár pénzzel, akár néhány bizonyítottan kontraproduktív jogszabály módosításával, vagy éppen mindkettővel csillapítsa. Foglalkozatási támogatások - átképzés, közhasznú munka, bértámogatás – révén tavaly még a 2007. évinél is kevesebben jutottak munkához. Tovább növelték a munkanélküliek számát azok a kényszer-alkalmi munkások, akiket munkaadójuk csak azért rakott utcára, mert alkalmi munkavállalói könyvvel olcsóbban, egyszerűbben foglalkoztathatók. Az állam járulékbevétele több mint 100 milliárd forinttal nőtt, ami enyhítette a költségvetés gondjait, de hozzájárult a fekete-foglalkoztatás növekedéséhez, újabb elbocsátásokhoz – írja a Népszabadság.
A munkanélküliek száma tavaly november és idén január között elérte a 340 ezret. A munkanélküliek 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.