Reálkereset: a fizetésemelésnél sokkal többet vitt el az infláció
A bruttó átlagkeresetek 2007-ben 8,0 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,0 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Párezer forint. A fizetésemelést elvitte az infláció © Dudás Szabolcs |
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2007-ben átlagosan bruttó 185 ezer forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 177 ezer 400 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206 ezer 300 forint volt, ami júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét is.
A bruttó átlagkeresetek 2006-ban összességében 8,1, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal haladták meg a 2005. évit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,9 százalékos növekedése mellett - 3,5 százalékkal nőtt 2005-höz képest.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2007-ben átlagosan 2 millió 760 ezer volt: a költségvetési szférában 749 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 933 ezren dolgoztak.
A költségvetési intézményekben összességében közel 5,0 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb lett a foglalkoztatottak száma, kiszűrve az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását – áll a KSH jelentésében.
Az elmúlt év egészében a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,4 százalékkal a versenyszférában dolgozóké 9,1 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban.
A költségvetési szférán belül a keresetnövekedés indexe a legmagasabb, 13,7 százalékos volt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban. A KSH hozzáteszi, hogy ennél az adatnál – a 13. havi kereset arányos részének előrehozott kifizetése mellett – módszertani változás is szerepet játszott (közel 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó más nemzetgazdasági ágba, döntően az oktatásba, lett átsorolva), mintegy 5 százalékpontnyit magyarázva a növekedésből, míg november-decemberben az előző évinél nagyobb jutalom kifizetésnek volt keresetnövelő hatása.
A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az építőiparban (15,6 százalék), az ingatlanügyleteknél, a gazdasági szolgáltatásban (11,4 százalék), a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban (8,9 százalék), valamint a kereskedelemben és a javításban (8,8 százalék. A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A nettó keresetek 2007-ben átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek: ezen belül a versenyszférában 3,6 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 1,7 százalékos növekedést mért a KSH.
A nettó kereseteknek a bruttó kereseteknél érdemben alacsonyabb növekedési üteme döntően az egészségbiztosítási és munkavállalói járulék 2006. szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007. januári újabb emelésére vezethető vissza – áll a KSH kommentárjában.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset éves szinten így 114 ezer 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 85 ezer 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 146 ezer 900 forint.
A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 195 ezer 300 forintra emelkedett, 8,2 százalékkal meghaladva a 2006. évit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,3 százalékot tett ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.