Az MNB hétfőn nyilvánosságra hozott előzetes adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2007-ben 1420,7 milliárd forint volt, míg 2007 negyedik negyedévében a szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igény 679,9 milliárd forintot, a GDP 9,8 százalékát, a szezonálisan kiigazított finanszírozási igény pedig a GDP 4,3 százalékát tette ki.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett – maastrichti – adóssága 2007 végén a GDP 65,9 százaléka, 16 741 milliárd forint volt, az államháztartás nettó tartozása pedig 13 567 milliárd forintot, a 2007-es év GDP-jének 53,4 százalékát tette ki.

Tavaly az utolsó negyedévében a központi kormányzat elsősorban az MNB-nél tartott betéteinek felhasználásával, egyéb követeléseinek csökkenésével, hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával és egyéb tartozások növelésével fedezte a finanszírozási igényét, ami 547,5 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok 205,1 milliárd forintos hiányukat elsősorban hosszú lejáratú deviza értékpapírok kibocsátásával fedezték, a kötvénykibocsátás az előző negyedévhez hasonlóan történelmi csúcsot ért el. Emellett jelentős volt részükről a hitelek felvétele és az egyéb tartozások növekedése is.

A társadalombiztosítási alapok 72,7 milliárd forintos többlete a központi kormányzattól kapott hitelek csökkenésében jelent meg a pénzügyi számlákban.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2007-ben a GDP 1,7 százaléka 443,7 milliárd forint volt. Tavaly a negyedik negyedévben a szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képesség 372,6 milliárd forint volt, ami elérte a GDP 5,4 százalékát. A szezonálisan kiigazított finanszírozási képesség a GDP 1,5 százalék a volt.

Az MNB adatai szerint tavaly a negyedik negyedévben a háztartások pénzügyi eszközei közül a forintbetétek, a készpénz, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen. Számottevő volt ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok eladása. A háztartások korábbi a negyedévekben jelentős mértékű külföldivaluta-felhalmozása a rendelkezésre álló információk szerint már a harmadik negyedévben megfordult, a pénzügyi számlák adatai alapján a háztartások 24 milliárd forint értékben használtak fel külföldi készpénzt a negyedik negyedévben. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó, de mértéke némileg elmaradt a harmadik negyedévi csúcsértéktől.

Az MNB közölte: a forint kisebb mértékű gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 37,1 milliárd forinttal növekedett 2007 negyedik negyedévében.