Március elejéig dönt Brüsszel az OMV beadványról a Mol-ügyben
Huszonöt napon belül, legkésőbb március első hetében dönt az Európai Bizottság arról az előzetes összefonódási bejelentésről, amelyet az osztrák OMV olajcégtől kapott a Molra vonatkozó felvásárlási szándékról, közölte a testület szóvivője pénteken.
Wolfgang Ruttenstorfer OMV-főnök. Bizonyítani akar © MTI |
Korábban kiadott közleményében az OMV jelezte, hogy megítélése szerint „a mostani fejlemény fontos előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, amely hozzájárulhat az OMV és a Mol tervezett összefonódása stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához”. Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem jelentős előnyöket hordoz az egész régió, a társaságok működése által érintett magyarországi érdekeltek és tágabb értelemben az Európai Unió számára is.
Todd azt is elmondta, hogy az úgynevezett lex Molról folytatott bizottsági vizsgálatra – amelyet nem a versenyügyi, hanem a belső piaci főigazgatóság végez, s az utolsó információk szerint még nem zárt le – az OMV-nek a szándékolt összeolvadáshoz kapcsolódó beadványa nyomán most kezdődő eljárás nem terjed ki.
Az Európai Bizottság november 13-án értesítette Magyarországot a tőke szabad áramlását érintő aggodalmairól a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat. A magyar kormánynak a válaszra két hónap állt rendelkezésére. Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor „természetesen módosítjuk a jogszabályt”, mondta január 14-én Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak, és a magyar kormány további konzultációkat javasolt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.