Az államháztartás hiánya, a helyi önkormányzatok nélkül ez év októberében 49,8 milliárd forintot tett ki, a Pénzügyminisztérium előzőleg erre a hónapra 31,9 milliárd forint hiánnyal számolt. Az államtitkár az államháztartási prognózishoz képest a magasabb deficitet azzal indokolta, hogy a november eleji munkaszüneti napok miatt októberben több bért fizettek ki. Az államháztartás az első tíz hónapban így – önkormányzatok nélkül – 1196,9 milliárd forint hiánnyal zárt, az első tíz havi deficit a GDP 4,7 százalékát érte el.

Tátrai Miklós közölte, ha az októberi többletkifizetésektől, vagyis a mintegy 18 milliárd forintos összegű bérkifizetéstől eltekintünk, akkor az eredeti prognózis szerint alakult volna az októberi államháztartási egyenleg. Összességében ez év októberében a központi költségvetés 43,1 milliárd forintos deficittel zárt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 17,5 milliárd forint deficit keletkezett, az egyenleget javította az elkülönített állami pénzalapok 10,8 milliárd forintos többlete.

Az államtitkár kiemelte, hogy a pénzügyi tárca nem változtat az éves prognózisán, a pénzforgalmi hiány a GDP-hez mérten önkormányzatok nélkül 5,8 százalék, az önkormányzatokkal 6,2 százalék lesz. Az uniós normák szerint számolt államháztartási deficit pedig önkormányzatokkal együtt 6,4 százalékra várható.

A tervezett közpénzügyi törvénnyel kapcsolatban több kérdést is intéztek az újságírók az államtitkárhoz. Tátrai Miklós a kérdések kapcsán elmondta: a kormányzat a közpénzügyi törvény esetében megegyezést kíván elérni az ellenzékkel, úgy fogalmazott „ahol a célok sérelme nélkül lehet ezt megvalósítani, ott a kormány megegyezésre törekszik”. Az is elhangzott, hogy a közpénzügyi törvény kapcsán folytatódnak a tárgyalások a parlamenti pártok képviselőivel, mielőtt a tervezett új jogszabály bekerülne a parlament elé.

Arra vonatkozóan, hogy Költségvetési Hivatal, vagy Költségvetési Tanács lesz-e az az új intézmény, amely összehangolja az új jogszabály alapján a mindenkori büdzsével kapcsolatos prognózisokat, kijelentette: nem az a lényeg, hogy hivatal vagy tanács, hanem az, hogy milyen feladatot lát el az új intézmény.

Elmondta: a kormányzat azt kívánja elérni, hogy hivatásszerűen és szakszerűen ezzel foglalkozó apparátusa legyen az új intézménynek, és független legyen a mindenkori kormányzattól. Szükséges az is, hogy olyan személyekből álljon, akik más feladatot nem látnak el. Az ellenzék eddig olyan személyekre tett javaslatot, akiknek más fontos tevékenységük is van a költségvetés tervezésén, és az ezzel kapcsolatos feladatokon kívül.

Egy, a maradványokat érintő kérdésre kifejtette: a költségvetési intézmények, főhatóságok körében jelenleg a maradványok összege 414 milliárd forint, már született arra határozat, hogy a költségvetési intézményeknél 156 milliárd forinttal csökkentik év végéig ezt az összeget, így várhatóan év végére 258 milliárd forint maradvány lesz a költségvetési körben. Ez a 156 milliárd forintos összeg már szerződésekkel lekötött maradvány, a csökkentés azonban csupán "lehetőség", nem kényszer - fejtette ki az államtitkár. Egy másik kérdésre, hogy a kormány mikor foglalkozik a konvergenciaprogram eddigi állásával, elmondta: várhatóan a november 28-i ülésén dönt majd a kabinet erről, és akkor fogadja el azt a változatot, amely az addigi teljesülésről ad számot az Európai Uniónak.