Az árfolyamsávval kapcsolatos kérdésre elmondta: valószínű, hogy hosszú ideig nem változik a mostani rendszer. Az MNB már javasolta, hogy szüntessék meg a forint árfolyamsávját, de a kormány ezzel szemben azzal érvel, ha megszüntetnék akkor az a forint jelentős erősödéséhez vezetne, ami ártana a magyarországi dinamikus exportnak. Simor elmondta: áprilisban tárgyaltak utoljára erről a kérdésről a kormány képviselőivel, azóta nem egyeztettek. A jegybank legfeljebb kétéves intervallumra tekint előre az inflációs célkövető rendszerben, ezen az időhorizonton nem lát az MNB potenciális konfliktust az inflációs célkövetés és az árfolyamsáv megmaradása között – tette hozzá.

A jegybank-elnök az egészségügyi reform kapcsán aláhúzta: olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek fenntarthatóvá tennék az eddig elért megtakarításokat, például ösztönző rendszereket kellene kidolgozni az eredmények fenntartására.

Az egészségügyi reformmal kapcsolatban Simor András megjegyezte: úgy tűnik, ezek a reformok "a vasmarok" technikájával készültek, azaz felülről hozták a döntéseket, de eddig nincs garancia arra, hogy az elért megtakarítások hosszú távon fennmaradnak, még nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek három-négy év távlatában is biztosítanák a rendszer jobb működését, a megtakarítások fennmaradását és a megtakarított pénzek jobb újraelosztását.

A jegybank elnöke az előadásában rámutatott: az MNB gondnak ítéli azt, hogy bár a kiigazítás elsősorban a stabilitásra helyezi a hangsúlyt, különösen a fiskális reformok terén, ez úgy valósul meg, hogy miközben a bevételek növekedtek az elfogadott intézkedések révén, erre a bővülésre a költségvetés kiadási oldalán a kormány nagyon gyorsan reagál.

Simor András emlékeztetett arra, hogy miközben - az eredeti, konvergenciaprogramban lefektetett pályához képest - az idén az államháztartási bevételek 1 százalékkal emelkednek, a kiadások is 1 százalékkal lesznek magasabbak, és a kamatkiadásoknál 0,4 százalékos megtakarítás várható. Így az eredeti, a konvergenciaprogramban lefektetett makrogazdasági pályához képest 2007-ben lazább lesz a költségvetés, ezt persze indokolja az is, hogy a magasabb infláció miatt a nyugdíjemelések is nagyobbak lesznek az előzetesen tervezettnél.

Az MNB elnöke egy érdekes, "mondhatni magyar sajátosságra" hívta fel a figyelmet a kiigazítások és annak hatásai kapcsán. Kiemelte: a magyar kiigazítás rövid távon az előzetesen vártnál nagyobb infláció mellett valósul meg, miközben a gazdasági bővülés jelentősen visszaesett. Simor András szerint ez "hagyományosan" úgy zajlik, hogy a magasabb infláció nagyobb gazdasági bővülést indukál. 

A jegybankelnök szerint a 2008-ra tervezett költségvetés reálisnak látszik, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a folyó kiadások lényeges csökkenése az államháztartásban 2008-ra nem várható. Így is megvalósulhat az, hogy 2008-ban az államháztartási deficit 4 százalék közeli szintre mérséklődik, azonban a további hiánycsökkenéshez újabb intézkedésekre lenne szükség. Simor András aláhúzta: "a jegybankban mi nem látjuk ezeket az intézkedéseket, tervekkel az MNB nem számol".

Az MNB elnöke hangsúlyozta: az adórendszerben eddig nem történtek lényegi változások, sőt az áfaemelés inflációs nyomást hozott. Ahhoz, hogy az ország versenyképessége megmaradjon, sőt erősödjék, az adórendszerben jelentős reformokra van szükség, mert eddig az tapasztalható, hogy majdnem minden adónál a korábbi szintet megemelte a kormány, de lényegi változások nem történtek. "Az MNB döntő fontosságúnak tartja a versenyképesség szempontjából a mielőbbi adóreformot".

A költségvetés kiadási oldalát elemezve elmondta: sok területen, részterületen történtek reform értékű lépések, de ezek még nem teszik az eddigi folyamatokat visszafordíthatatlanná.

Az MNB elnöke kedvezőnek ítélte a tb-járulékalap kiszélesítését, mert az a gazdaság kifehérítését szolgálja. Simor András az állami  támogatások további lefaragása mellett érvelt. Példaként hozta fel a fogyasztói gázár-támogatási rendszer átalakítását. Elismerve, hogy a gáz- és a távhő-támogatások szabályozásának megváltoztatása hozzávetőleg 100 milliárd forint megtakarítást jelentett, kiemelte: a magyar gázár még így is csupán 50 százaléka visegrádi országok átlagos gázárának. A magyar családoknak még mindig 40 százaléka kap valamilyen összeget gázár-támogatás címén - tette hozzá.