Veres János: Magyarország még nem kíván „graduálni” az EBRD-ből
Magyarország ki akarja használni a 2010-ig még lehetséges együttműködést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) – mondta a bank londoni székhelyén Veres János pénzügyminiszter.
A kelet-európai átalakulás pénzügyi előmozdítására több mint másfél évtizede létrehozott londoni pénzintézet éppen a héten jelentette be, hogy az idei év végétől nem hajt végre több befektetést Csehországban. Ezzel Csehország az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezi közvetlen finanszírozási tevékenységét. Veres János, aki csütörtökön tárgyalt az EBRD vezetőivel Londonban, aznap esti tájékoztatóján az MTI-nek azt mondta: Magyarország nem gondolja, hogy ezt a „graduációt” siettetnie kellene.
A pénzügyminiszter az EBRD-vel folytatott további együttműködés lehetséges területei között említette a PPP-programok keretében megvalósuló fejlesztéseket, az energiahatékonysági programokat, valamint a magyar vállalkozók külföldi – elsősorban a balkáni országokban megvalósuló – szerepvállalását. Az utóbbiban az EBRD társfinanszírozóként lehet jelen.
Varel Freeman, az EBRD alelnöke, akivel Veres János és a szintén Londonban tartózkodó Kóka János gazdasági miniszter is tárgyalt, a csütörtök esti tájékoztatón úgy fogalmazott: a bank „nem akarja Magyarországot kituszkolni az ajtón”, a magyar kormányon múlik a döntés arról, hogy az EBRD még meddig lesz jelen a magyar fejlesztési programokban. „A graduációs folyamatot nem mi kezdeményezzük, hanem a (kedvezményezett) országok” – mondta Freeman.
A Magyarországgal kapcsolatos tervekről az EBRD egy térségi illetékese a csehországi tevékenység befejezéséről szóló bejelentés napján Londonban az MTI-nek szintén azt mondta: az ilyen döntések az adott országgal kölcsönösen születnek, és magyar részről eddig „nem érkezett olyan jelzés”, hogy a magyar kormány az EBRD tevékenységének befejezését szeretné. Éppen ellenkezőleg: a banknak jelenleg „aktív programja” van Magyarországon a magánszektorban, illetve a magán- és az állami szektor közös beruházási programjainak (PPP) finanszírozásában. A banki illetékes ezek között említette az útépítést, illetve az energiahatékonysági, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttműködést.
Az EBRD mindazonáltal már tavaly bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után „kigraduál” bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. E folyamat jegyében a közép-európai térség részaránya a bank által nyújtott teljes finanszírozási értékből már tavaly is csak 14 százalék volt az előző évi 16 százalék után, miközben Délkelet-Európa és az egykori szovjet térség az új támogatások 86 százalékát kapta.
Jean Lemierre EBRD-elnök az új stratégia tavalyi ismertetése során azt mondta, hogy a bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták, 2010-re azonban arányuk 6 százalék alá csökken.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.