Új gépjárművekből, szintén változatlan áron, még 45 százalékkal nőttek az eladások az egy évvel korábbihoz képest. Az első nyolc hónapban a kiskereskedelmi forgalom, változatlan áron, átlagosan 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tavalyi első nyolc hónapban 8,8 százalékos éves többlet volt.

A lakossági fogyasztás növekedésének lassulása ellentmondani látszik annak, hogy folyamatosan csökken a munkanélküliség, de tükrözi a bérek alakulását. Januárban az ipari átlagbér 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, augusztusra a tizenkét havi növekedés 5,2 százalékosra lassult. A rekord alacsony infláció ellenére így a reálbér emelkedése is lassult: éves összehasonlításban augusztusra 2,8 százalékosra a februári 5,7 százalékról, amely az idei csúcsütem volt.

A lakossági fogyasztásnak továbbra sem fog segíteni, hogy - bár az infláció rekord alacsony: augusztusban és előtte júliusban 1,2-1,2 százalékos volt tizenkét hónapra; tavaly júliusban és augusztusban 5,0-5,0 százalékos volt -, most semmiképpen nincs itt a kamatcsökkentés folytatásának ideje. A Szlovák Nemzeti Bank a legutóbbi, szeptember végi kamatdöntésével változatlanul, 4,25 százalékon hagyta alapkamatát. Idén március végén és április végén enyhített, negyed-negyed százalékponttal, azóta nem mozdult.

Eltekintve attól, hogy a szintén rekord ütemű gazdasági növekedés nem igényel további pénzügypolitikai támogatást, az utóbbi időben nehézségek is felbukkantak. Az EU odébb-odébb tologatja a céltáblát Szlovákia elől az euróövezeti felkészülés közben, és - habár szlovák illetékesek szerint ez sem fogja veszélyeztetni a 2009. január elsejére tervezett csatlakozást - a növekvő kockázatok miatt a szlovák korona gyengült az utóbbi időben.

Az EU statisztikai hivatala a szlovák államháztartási számvetés átdolgozását, egyes tételek felvételét követeli a mérlegbe. Erről jelenleg folynak a tárgyalások a szlovák pénzügyminisztériummal, az Eurostat hivatalos állásfoglalása néhány héten belül várható. A szlovák pénzügyminisztérium becslése szerint az államháztartási hiány 0,2-0,3 százalékponttal nagyobb lehet a korábban számoltnál és a vártnál az Eurostat ajánlásai miatt, de úgy vélik, ez nem veszélyezteti Szlovákia esélyét az euróövezetbe lépésre.

Korábbi szlovák sajtóértesülések szerint az Eurostat eredetileg 0,7 százalékpontos eltérés korrigálásának követelésével állt elő tavalyi hiányt illetően. A korrekció az idei és a további mérlegeket is érintené. Az Eurostat egyebek között a közszolgálati médiacégek és a nemzeti autópálya vállalat elszámolásával kapcsolatban tett megjegyzéseket.

A szlovák kormány idei hivatalos hiánycélja a GDP 2,94 százaléka, épp csak a 3 százalékos EU-beli szabály alatt, de a pénzügyminisztérium becslése szerint az idén is rekord ütemű gazdasági növekedés miatt az eredmény inkább 2,7 százalékos lesz. Az Európai Bizottság Szlovákia államháztartási hiányát, az eredeti számítással, tavalyra a GDP 3,4 százalékán ismerte el, idénre 2,9 százalékot, jövőre 2,8 százalékot valószínűsít.

Robert Fico miniszterelnök legföljebb 4,5-5 milliárd szlovák koronára becsüli az esetleges hiányrevízió által okozható kárt. A kormány már törvénytervezetet hagyott jóvá, amely szerint jövőre pótlólag 2,6 milliárd szlovák koronát vonnának el a bankoktól és a biztosítóktól, kockázati céltartalékuk megadóztatása révén. Ezzel együtt a központi bankban feszültnek tartják a költségvetés helyzetét, további kiigazítások szükségére figyelmeztetnek, és máris "üzentek" azzal, hogy a kamatot nem csökkentik tovább.

A szlovák kormány a központilag szabályozott energiaárak valamelyes leszorításával is küzd az infláció ellen. Ezt a manipulációt már rövid távon sem adják ingyen: a szlovák kormány több adóval - pontosabban: az adókedvezmények csökkentésével - igyekszik ellensúlyozni az egyébként megkurtított szociális terveivel járó többletköltségeit és a kieső egyéb bevételeket.

Sokévi nadrágszíjmeghúzás után a lakossági fogyasztás gyorsulva nőtt tavaly, de idén a növekedés már lassul, a béremelkedés kisebb a vártnál, és mivel a növekedést főleg az export táplálja, az infláció részéről továbbra sincs veszély. A szlovák gazdaság most és a következő években egyaránt nagy növekedésre van "ítélve", elsősorban az autóipar meredek felfutása miatt.

A szlovák pénzügyminisztérium szerint nagyobbak az adóbevételek a vártnál, és kisebb az adósságszolgálati teher. Megfigyelők azt is megjegyzik, hogy Robert Fico miniszterelnök már számos jóléti ígérettől visszatáncolt a tavalyi választási győzelemhez vezető programjához képest. Szakértők szerint a GDP-arányos hiány csökkenését az is támogatja, hogy a gazdasági növekedés az idén várhatóan meghaladja a tavalyi, 8,3 százalékos rekord ütemet is. A szlovák GDP az első negyedévben 9,0 százalékkal, a második negyedben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzügyminisztérium június végén 8,8 százalékra javította az idei átlagos növekedésre szóló előrejelzését a korábban jósolt 8,1 százalékról. Az idei költségvetést eredetileg 7,1 százalékos GDP-növekedésre alapozták.