Reuters: 25 bázispontos kamatvágást várnak az elemzők
Hétfőn várhatóan negyed százalékpontal csökkenti kamatait a Magyar Nemzeti Bank, vélte az elemzők többsége a Reuters szeptemberi felmérésében.
Szeptemberben az élelmiszerárak megugrása ellenére nagyot esik az egy évre visszatekintő infláció, szintje azonban idén és jövőre is magasabb marad a korábban számítottnál, miközben a magyar gazdaság a vártnál kevésbé növekszik - ez látszik az előrejelzésekből.
Az elemzők túlnyomó többsége szerint nem késik tovább a jegybanki kamatcsökkentés és a Monetáris Tanács hétfői ülése után 7,5 százalék lesz az alapkamat, negyed százalékponttal alacsonyabb mint jelenleg. A június óta első kamatlazításra azután kerülhet sor, hogy az amerikai jegybank keddi, vártnál nagyobb fél százalékpontos kamatcsökkentését követően ezen a héten magukra találtak a korábban hetekig gyengélkedő emelkedő piacok, köztük a forint piacai. A forint szerdán öthetes csúcsra erősödött az euro ellen.
A kamatvágással az elemzők nagy többsége szerint az MNB nem várja meg a szeptemberi inflációs adatot, amely a várakozások szerint jelentős csökkenést hoz az áremelkedés éves ütemében (hiszen ez a jelenlegi árszintet a tavaly szeptemberivel hasonlítja össze, amikor a kormányzati intézkedések következtében már megindult az árak gyors növekedése).
A 26 válaszadó elemző közül 24 jósolt hétfőre 25 bázispontos kamatvágást, ketten pedig azt mondták, hogy ebben a hónapban sem változtat kamatain a jegybank. Hasonló eredményre jutott egy másik, a devizakereskedők közt végzett körkérdés is: 13 válaszadó közül 10 tippelt 25 bázispontos, egy 50 bázispontos csökkentésre és ketten változatlan kamatra számítottak.
Az elemzői konszenzus szerint szeptemberben 6,2 százalék lesz az éves infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest. A szeptemberre vonatkozó előrejelzések szóródása nagy: volt 5,7 és 6,4 százalékos előrejelzés is.
Az infláció idén és jövőre várható szintjét ugyanakkor az elemzők a korábbinál magasabbra teszik: az éves átlagos infláció konszenzusa 2007-re kéttized százalékponttal 7,7 százalékra, 2008-ra fél százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. Magasabb, bár csökkenő trendű pályát vetítenek előre a 2007, illetve 2008 decemberi éves inflációra vonatkozó előrejelzések is: az előbbi 45 bázisponttal 6 százalékra, az utóbbi 20 bázisponttal 3,7 százalékra emelkedett.
Látható viszont, hogy az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljának hitelességét továbbra sem vonja kétségbe az elemzők többsége: konszenzus előrejelzésük a 2009-es átlagos inflációra pont 3,0 százalék.
Az inflációs nyomást csökkentheti egy más oldalról negatív jelenség: a gazdaság növekedése a korábban vártnál kisebb lehet. Bár az éves növekedés a harmadik negyedévben némileg gyorsulhat – a második negyedéves 1,4 százalékról 1,8 százalékra -, az egész évre vonatkozó konszenzus előrejelzésüket 30 bázisponttal 2,1 százalékra csökkentették az elemzők, 2008-ra pedig 10 bázisponttal 3 százalékra. A havi konszenzusokban előfordul ingadozás, szeptember azonban már a második hónap, amikor lejjebb vitték a konszenzust. (Augusztusban szintén 30, illetve 10 bázisponttal csökkent 2007-re, illetve 2008-ra.)
A lassuló növekedés az elemzők szerint azzal is összefüggésben áll, hogy folyik az államháztartás hiányának csökkentése. A lefaragás a konszenzus vélemény szerint még eredményesebb is lesz idén, mint a kormányzati előrejelzés: a 2006-ban még a GDP 9,2 százalékát kitevő államháztartási hiány idén 6,1 százalékra eshet. A kormányzati előrejelzés 6,4 százalék.
Az elemzők annak ellenére várnak kisebb GDP-arányos hiányt a kormánynál, hogy szerintük a GDP is alacsonyabb lehet a kormány által előrevetítettnél: ők 2,1 százalékos gazdasági növekedést várnak idén, a kormány pedig továbbra is 2,2 százalékot.
A jövő évre a gazdasági növekedést illetően az elemzők az optimistábbak, hiszen ők 3.0 százalékot jósoltak, a kormány pedig csak 2,8 százalékot. Az elemzői előrejelzés az államháztartás 2008-as hiányára mégis magasabb a kormány által megcélzott 4,1 százaléknál: 4,3 százalék.
Bár a kormánypolitikusok az utóbbi hetekben a korábbinál optimistábban nyilatkoztak az euró bevezetésének várható időpontjáról, az elemzői többség véleménye nem változott ezen a téren: nem számítanak az euró bevezetésére 2014-nél előbb.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.