A hitelköltség-mutató mérséklődésének valószínűségét az elemzők azért látták csökkenni, mert a héten nyilvánosságot látott adatok szerint a kormányzati megszorítások vélhetően nem fogták vissza a lakossági fogyasztást a várt mértékben. Ugyanakkor nem tudni, ebben mekkora inflációs veszélyt látnak az MNB döntéshozói, ezért sok elemző továbbra is kamatcsökkentésre számít. Májusban konszenzusuk szerint némileg tovább mérséklődhet a márciusban 9 százalékon tetőző infláció. 

Egy hónappal ezelőtt a szakemberek többsége még arra számított, hogy májusban az infláció visszavonulását követve az MNB megkezdi kamatai csökkentését, az utóbbi napokban megjelent gazdasági adatok azonban átrajzolták a várakozásokat.

A gazdaság éves növekedése az első negyedévben 2,9 százalék volt, ami a régióban a leglassabb, a várakozásoknál azonban gyorsabb. Ebből az elemzők arra következtettek, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál erősebben húzza a gazdasági növekedést. Ezt erősítették meg az OTP hitel- és a Mol üzemanyag-keresleti adatai is, majd a márciusi béradatok, amelyek a bruttó bérek éves bővülésének 8,4 százalékra gyorsulását mutatták a februári 5,7 százalékról.

Ugyan a béradatokat az adószabályok változásai torzíthatják, de ezek az adatok szolgálnak az egyik legfontosabb útmutatóként a kamatokról döntő Monetáris Tanács tagjai számára az inflációs várakozásokról. A magasabb fogyasztás és bérnövekedés a vártnál nagyobb inflációs feszültséget jelezhet az infláció leszorításáért felelős jegybank számára.

Mindezek miatt az elemzői többség egy hónappal kitolta az első MNB-kamatcsökkentés várt dátumát. A felmérésben 26 közül 15 elemző azt várta, hogy hétfői ülésén változatlanul hagyja a 8 százalékos alapkamatot a Monetáris Tanács. Tízen negyed százalékpontos kamatcsökkentésre tippeltek, egy elemző szerint viszont a bank merészen háromnegyed százalékpontot vág majd.
 
Egy másik, devizakereskedők közt végzett Reuters körkérdésben csaknem fele-fele, 8-7 arányban oszlottak meg a vélemények a kamattartás és a vágás között. Az elemzői felmérés ennél egyértelműbben hajlott a tartás irányába, a vélemények azonban november óta nem voltak annyira megosztottak, mint most. November volt az első olyan hónap, amikor az MNB sorozatos emelések után először hagyta változatlanul (máig is) az alapkamatot.

A devizakereskedők és az elemzők közt többen megjegyezték, hogy a rövid távú folyamatokat illetően elbizonytalanodtak és előrejelzésük valószínűsége alig nagyobb 50 százaléknál. Az elemzők óvatosabbá válását jelzi az is, hogy az egész évre már csak összesen egy százalékpont kamatcsökkentést valószínűsít a konszenzus, szemben az egy hónapja várt 125 bázispontnál.

A júniusi kamatvágásra vonatkozó várakozást részben az támaszthatja alá, hogy májusban az elemzői konszenzus szerint folytatódik az éves infláció visszavonulása a 9 százalékos márciusi csúcsról: ebben a hónapban 8,5 százalékos lehet az éves árindex, ami némileg nagyobb csökkentést jelentene az áprilisinál, amikor 8,8 százalékra mérséklődött az infláció.

A rövid távot illető elemzői elbizonytalanodás annak ellenére következett be, hogy a felmérés a magyar gazdaság egyensúlyi problémáinak mérséklődésébe vetett hit további erősödését mutatta, jelezve, hogy a figyelem az államháztartás hiánya felől az infláció és a más piacokhoz mért magyar kamatszint irányába tolódott el.

Az elemzői konszenzus az államháztartás idei hiányáról kéttized százalékponttal csökkent, a GDP 6,3 százalékára. Ez az Európai Unhión belül még mindig nagyon magas szint, de fél százalékponttal kisebb, mint amit három hónapja valószínűsítettek az elemzők. Alacsonyabb a kormányzati előrejelzésnél is, amelyet a múlt hónapban módosított 6,8 százalékról 6,6 százalékra a Pénzügyminisztérium.

A várakozásnál jobb első negyedéves GDP adat nyomán némileg emelkedett a konszenzus az idei egész éves gazdasági növekedésre: kéttized százalékponttal 2,65 százalékra. Ez ugyan jelentősen elmarad a régió többi országának növekedési üteméről (Szlovákiában a 8,9 százalékos első negyedéves bővülés is csalódást keltett), a vártnál magasabb növekedés azonban nagyobb bevételeket generál az állami költségvetés számára, így segíthet a deficit  lefaragásában is. Az államháztartási hiány mérséklődése az elemzők szerint jövőre is folytatódik, a 2008-ra vonatkozó konszenzusukat azonban nem csökkentették: változatlanul 4,6 százalék.

Az elmúlt két hónapban a pénzügyi piacokról eltűnt az a spekuláció, hogy a kormány és a megújult jegybanki vezetés a közeljövőben a forint 30 százalékos kereskedési sávjának eltörléséről egyezik meg. A felmérés szerint azonban az a várakozás továbbra is erősen tartja magát, hogy ha nem is a következő néhány hónapban, de a sáv megszűnik és a forint szabadon lebegővé válik. Húszból 10 elemző gondolja úgy, hogy megszűnik a forintsáv és csak öten zárták ezt ki. Három elemző bizonytalan volt, ketten pedig csak azt zárták ki, hogy a sáv megszüntetésére rövid távon, néhány hónapon belül sor kerül.

A forint lebegését valószínűsítő elemzők többsége a sáv megszűntetését a második félév és a jövő év vége közti időszakra teszi, bár volt olyan vélemény is, hogy minél előbb szűnik meg a sáv, annál jobb. Legalább két évvel az eurózónába való belépés előtt Magyarországnak újra 30 százalék széles sávba kell zárnia a forintot. Az elemzői konszenzus szerint azonban 2014-nél előbb valószínűleg nem veszi át a forint helyét az euró.