2007. szeptember. 14. 12:11 MTI Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 14. 11:45 Gazdaság

Szlovákiában csak lassan, de engednek a nadrágszíjon

Szlovákiában augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban, jelentették a szlovák statisztikai hivatalban pénteken EU-szabvány szerint számolva.

Mindegyik ütem azonos a részben felülvizsgált júliusival, és mindkét tizenkét havi ütem a legkisebb az önálló Szlovákia történetében. Júniusban 1,5 százalékos, tavaly júliusban és augusztusban 5,0-5,0 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció. A Szlovák Nemzeti Bank év végi előrejelzése 1,3 százalékos tizenkét havi inflációra szól.

A szlovák kormány a központilag szabályozott energiaárak valamelyes leszorításával is küzd az infláció ellen. Ezt a manipulációt már rövid távon sem adják ingyen: a szlovák kormány több adóval – pontosabban: az adókedvezmények csökkentésével – igyekszik ellensúlyozni az egyébként megkurtított szociális terveivel járó többletköltségeit és a kieső egyéb bevételeket.

Szlovákiában a második félévben további 4,0-5,6 százalékkal csökkenhet a földgáz ára a háztartásoknak, amint a szlovák állami energia-felügyeletnél február végén bejelentették.

A kormány intézkedésére idén elmaradt az év elején szokásos hatósági áremelések egy része, sőt, a lakosság számára januártól 4 százalékkal csökkentették a földgáz árát. Tavaly novemberben még 4,3 százalékos áremelés volt, előzőleg, tavaly januárban mintegy 5 százalékkal emelkedett a háztartások számára a gáz ára, előtte, 2005. októberben közel 20 százalékos áremelés volt.

Sokévi nadrágszíjmeghúzás után a lakossági fogyasztás gyorsulva nő, de a béremelkedés kisebb a vártnál, és mivel a növekedést főleg az export táplálja, és a korona erős, így az infláció részéről továbbra sincs veszély. A Szlovák Nemzeti Bank az idén eddig kétszer csökkentette alapkamatát, március végén és április végén negyed-negyed ponttal, 4,25 százalékra, azóta nem mozdult.

A szlovák gazdaság most és a következő években egyaránt nagy növekedésre van "ítélve", elsősorban az autóipar meredek felfutása miatt, és mivel az infláció barátságos, a központi bank részéről sem fenyegeti semmi a fejlődést.

A szlovák pénzügyminisztérium az EU-szabvány szerinti tizenkét havi inflációt átlagosan 1,6 százalékon várja az euróövezeti belépés jóváhagyásához szükséges 2007 áprilisi - 2008 májusi értékelési időszakban. Az EU-beli inflációs referenciarátát most ugyancsak alacsonyabban, 2,8 százalékon várják. Korábban az értékelési időszakban 1,8 százalékos inflációt és 2,9 százalékos referenciarátát valószínűsítettek.

Az Európai Központi Bank (EKB) egy júniusi emlékeztetője szerint Szlovákia akkor sem számíthat az euróövezeti csatlakozás inflációs feltételének automatikus teljesítésére, ha az áremelkedés a tervezett belépés előtt a referenciaszint alatt lenne, mert azt is bizonyítania kell, hogy az alacsony infláció fenntartható.

Szlovákia államháztartási hiánya az idén kisebb lesz a tervezettnél, a pénzügyminisztérium egy júliusban nyilvánosságra került dokumentuma szerint. A hiány várhatóan a GDP 2,7 százaléka lesz, a tervezett 2,9 százalék helyett, messzebb az 3 százalékos euróövezeti feltételtől. Ez segíteni fogja Szlovákiát jövőre, amikor az Európai Bizottság megvizsgálja jelentkezését az euróövezetbe. Szlovákia 2009. januártól akarja bevezetni a közös pénzt.

Az államháztartási hiány 48,8 milliárd koronának ígérkezik a tervezett 52,8 milliárd helyett, a pénzügyminisztérium mostani becslése szerint, a még erre az évre tervezett kormányzati intézkedések eredményeképp. Az Európai bizottság jövőre a GDP-hez képest 2,9 százalékos, 2009-re 2,8 százalékos államháztartási hiányt jósol Szlovákiának, a 3 százalékos EU-szabályt tavaly még meghaladó, 3,4 százalékos deficit után.

A minisztérium szerint nagyobbak az adóbevételek a vártnál és kisebb az adósságszolgálati teher. Megfigyelők azt is megjegyzik, hogy Robert Fico miniszterelnök már számos jóléti ígérettől visszatáncolt a tavalyi választási győzelemhez vezető programjához képest. Szakértők szerint a GDP-arányos hiány csökkenését az is támogatja, hogy a gazdasági növekedés az idén várhatóan meghaladja a tavalyi, 8,3 százalékos rekord ütemet is. A szlovák GDP az első negyedévben 9,0 százalékkal, a második negyedben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzügyminisztérium június végén 8,8 százalékra javította az idei átlagos növekedésre szóló előrejelzését a korábban jósolt 8,1 százalékról. Az idei költségvetést eredetileg 7,1 százalékos GDP-növekedésre alapozták.

Az Európai Bizottság márciusban 8,5 százalékkal felértékelte a szlovák koronát, a szlovák valuta új sávközepe az európai átváltási mechanizmusban (ERM-II.) azóta 35,4424 korona/euró (akkori árfolyamon 263,671 forint). A brüsszeli bizottság, közleménye szerint, a szlovák kormány kérésének tett eleget. A kéréssel egyetértettek az euróövezeti országok és az Európai Központi Bank is.

Az euró bevetésére 2009-től készülő Szlovákia 2005. november 26-i hatállyal belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott korábban csak a tavalyi év közepére tervezték ezt. Az ERM-II-ben a szlovák koronát eredetileg 38,4550/eurós (abban az időben 280,75 forint) sávközépen kötötték az euróhoz.

Az euróövezeti belépés egyik feltétele előzőleg legalább két évet tölteni az ERM-II.-ben. Az ott euróhoz kötött valuta a sávközepétől csak plusz vagy mínusz 15 százalékkal térhet el.

zöldhasú
Hirdetés