A reálkereset 6,4 százalékkal csökkent az első félévben
A január-júniusi reálkereset a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-júniusban átlagosan 2 millió 778 ezer volt, 9 ezerrel több, mint egy éve.
A bruttó átlagkeresetek összességében 7,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az idei év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a reálkereset - a fogyasztói árindex 8,6 százalékos növekedése mellett - 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A közlemény szerint az idei év első hat hónapjában a költségvetési szférában 761 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak. A költségvetési szférában összességében közel 5 százalékkal csökkent a létszám, az éven belüli szerény növekedés pedig a közmunkák ciklikusságával magyarázható a KSH szerint.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 500 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 171 600 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 208 300 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást. Január-júniusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 3,8 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Január-májusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,4 százalékkal volt magasabb, mint 2006 azonos időszakában. Az év első öt hónapjában nem változott a keresetek alakulása a január-áprilisi periódushoz képest. A reálkereset 2006. január-júniusban 5,4 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedése mellett. Ezen időszak alatt a nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az átlagot meghaladó mértékben, 19,6 százalékkal nőttek a keresetek az építőiparban, 12,4 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, 11,6 százalékkal a kereskedelem, javítás, valamint 10,7 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése.
A KSH adatai alapján a költségvetési szférában foglalkoztatottak júniusi bruttó átlagkeresete már tartalmazza az egyhavi külön juttatás egytizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél júniusban bruttó értéken 8,6 százalék, nettó értéken 2,1 százalék keresetnövekedés mutatkozik.
Az év első felében a nettó keresetek átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,4 százalék növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,5 százalék csökkenés következett be. A KSH szerint a nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt
további emelése.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 500 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 144 900 forint volt. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 800 forintra nőtt, 8,2 százalékkal haladta meg az előző év január-júniusi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-júniusban átlagosan 5,3 százalék volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.